Energiahatékonyságról és tetőtér-beépítésekről is értekeztek Fehérváron

Puska József, az FMKIK építőipari tagozatának elnöke bevezetőjében az építőipar helyzetét általánosságban felvázolva elmondta: az új lakásépítések iparágon belüli százalékos aránya Magyarországon jelentősen elmarad az európai átlagtól, miközben éves szinten több lakás válik lakhatatlanná, mint amennyi épül. További sajátosságként említette, hogy a hazai, mintegy 100 ezer építőipari vállalkozás fele katás egyéni vállalkozó. Ezzel kapcsolatban az elnök az iparág szereplőinek együttműködését, a nagyobb vállalkozási egységek kialakításának fontosságát hangsúlyozta. Feltette továbbá azt a kérdést is: miközben a céldátum szerint 2021. január 1-jétől csak közel nulla energiaigényű épület vehető használatba, az „okosházak” építéséhez szükséges okos kőművesek képzésével vajon hogyan állunk?

Első előadóként Bartus Tamás, a Székesfehérvári Járási Hivatal építésügyi és örökségvédelmi osztályának osztályvezetője az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, gyakorlati példáiról beszélt.

– Belülről is el kell ismernem: kusza és átláthatatlan a rendszer – mondta el a szakember bevezetőként azzal kapcsolatban, hogy laikus építkezőként mennyire egyszerű a megfelelő szakhatóság kiválasztása. Még ott is, ahol alapesetben a járásszékhelyi jegyző az illetékes, vannak kivételek. Például a nemzetgazdasági, illetve egyéb szempontból kiemelt beruházásoknál a kormányhivatal hatóságai járnak el.

A legutóbb életbe lépő jogszabályi módosulások közül elsőként a hatásköri szabályokat módosítót említette az osztályvezető, aki sejtetni engedte: a szakma általában nem kap előzetes tájékoztatást a készülő új jogszabályokról, amelyek így felkészületlenül érik. Másodikként az utólagos tetőtér-beépítések helyi szabályozását felülíró, országos érvényű jogszabályt hozta szóba. Elhangzott, a 2019. március 15-től hatályos jogszabály megengedő, az utólagosan létrehozott tetőtéri négyzetméterek nem számítanak bele a beépítettségbe, s az előírásos parkolók biztosítására az építtetőnek 1000 méteren belül nyílik lehetősége, miközben az önkormányzat nem akadályozhatja meg a parkolóhelyek pénzbeli megváltását. Általában: a törvény tiltja, hogy a helyi építési szabályzatok a törvény megengedő rendelkezéseit korlátozzák.

Az építésfelügyeleti ellen­őr­zések tapasztalatairól beszá­mol­va a szakember elmondta: fő probléma a laza naplóvezetési fegyelem, a jogviszony-igazolások megléte, a jogosultsági problémák és a feltöltött dokumentumok hiányosságai.

Második előadóként Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet programigazgatója a lépcsőzetesen változó épületenergetikai előírásokról és azok teljesíthetőségéről adott tájékoztatást. A kormányzatfüggetlen nonprofit szervezet szakembere az épületenergetikai irányelvek történetét áttekintve a jelenleg hatályos szabályozókat ismertette, amelyek bevezették a költségoptimalizált energetikai szint fogalmát a szakmában.

Elmondta: jelenleg Magyarországon a legnagyobb energiafogyasztás a lakossági szektorban van, az ipart is jóval megelőzve, ami túlnyomórészt a fűtésre megy el. E kiadás 40-50 százaléka is megtakarítható lenne a közel nulla energetikai szintű ingatlanok építésével. A hazai lakásállomány azonban javarészt elavult energetikai mutatókkal rendelkező otthonokból áll.