Esőre szomjazik a határ Fejérben

– Nagyon valószínű, hogy az idei nem a legjobb éve lesz a mezőgazdaságnak. Bár jól teleltek az őszi vetésű növények, a több mint egy hónapja tartó aszályt már érzik, a tavasziak kelését, fejlődését pedig jelentősen lassítja a csapadékhiány. Utoljára március elején volt kiadós eső, azóta minimálisra csökkent a felső talajréteg vízkészlete. Nagyon száraz a föld, szükség volna, mégpedig nagyon gyorsan, kiadós, áztató esőre. A határt járva egyre több helyen látok virágba borult repcetáblákat. Sajnos, korai kényszervirágzás ez, a növény ugyanis enged annak a genetikai kényszernek, hogy a számára kedvezőtlen körülmények ellenére is legalább egy magot hozzon. A korai virágzás sajnos előrevetíti a terméskiesést ennél a kultúránál – foglalja össze a határban tapasztaltakat Zászlós Tibor.

Az elismerés, a köszönet a gazdálkodókat is méltán megilleti

A Nemzeti Agrárkamara (NAK) országos alelnöke, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója szerint jelenleg 50-100 milliméternyi csapadék hiányzik a talajból. Mint mondja, a száraz föld nem könnyíti meg a tavasziak vetését, valóságos porfelhő jelzi a határban, hogy merre járnak a kukoricát, napraforgót vető gépek. Bár az ország számos vidékén a szó szoros értelmében porba vetnek a gazdák, Fejér megyében szerencsére jók a talajok, s ahol a termőföld minősége megfelelő agrotechnikával párosult, jutott még némi nedvesség a földbe került magnak.

– A koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben nemcsak a humánegészségügyben dolgozókat illeti meg az elismerés és a köszönet, hanem az állatgyógyászatban, állattartásban tevékenykedőket és a földet művelőket is, mert néha erejükön felül is, mindent megtesznek a biztonságos élelmiszer-ellátásért. S ha azt a széles körű összefogást, ami az elmúlt hetekben kialakult a kormányzat és a különféle szervezetek és a gazdálkodók között, át tudjuk menteni a járvány lecsengését követő időkre, Magyarország tényleg azok között az országok között lesz, amelyek kisebb veszteséggel vészelik át a pandémiát – hangsúlyozza Zászlós Tibor.

Több helyen megcsípte a fagy a levelek hegyét

Az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének tudományos osztályvezetője tapasztalata szerint „tűrhető” az őszi vetésű gabonafélék állapota, bár szemmel láthatóan érzik a csapadékhiányt. A búzának, őszi árpának sok helyen sárgulnak már az alsó levelei, ami egyértelműen jelzi, hogy bár most már elég mélyen vannak a gyökerei, kezd „szomjazni” a növény. A korábbi mínusz 6, mínusz 7 fokos éjszakák is nyomot hagytak az állományokon, több helyen megcsípte a fagy a levelek hegyét, de az szerencsére nem okoz jóvátehetetlen károsodást. Az őszieknél jobban szenvednek a csapadékhiánytól a tavaszi vetésű növények, mintha megálltak volna a fejlődésben, szinte „meg sem mozdulnak” – mondja Vida Gyula. A tudományos kutató osztja Zászlós Tibor véleményét, szerinte is minél előbb ötven-száz milliméternyi áztató esőre volna szükség.

Sikerült annyi nedvességet megőrizni, hogy ne a porba kerüljön a mag

A megye déli részén, az Enying határában gazdálkodó Kiss Norbert Ivó szerint azokon a földeken, ahol megfelelő agrotechnikával gondosan lezárták a talajt, ott sikerült annyi nedvességet megőrizni, hogy ne a porba kerüljön a mag. A gazda – aki a megyei gazdakörök szövetségének elnökeként gyakran találkozik a térség gazdálkodóival – ugyancsak megerősíti, az ősszel elvetett gabonák egy részén sárgulnak a növények alsó levelei. Gazdatársaival az okot keresve először többféle lehetőséget is számba vettek, de végül egyértelművé vált számukra, hogy csakis a csapadékhiány okozza a bajt. A kérdésre, hogy ez terméskiesést okozhat-e, azt mondja, „nyugtával kell dicsérni a napot”, jóslásokba ilyenkor még nem érdemes bocsátkozni, de annyi már biztos, hogy gabonából nem lesz rekordtermés az idén.