Januártól betiltják a zöldhulladék- és avarégetést, ami üdvös ugyan, de újabb bajokat szülhet

Vészesen közeleg az az idő, amikor a zöldhulladékot, valamint a sok vitát kiváltó őszi avart nem lehet eltüzelni, hanem, ahogy szokták ilyen esetekben mondani, alternatív módon kell megszabadulni az efféle anyagoktól. A harcos természetvédők hirdetik, hogy mennyi káros anyag szabadul fel ez égetés során és rendszerint az újrahasznosítást részesítik előnyben, vagyis szerintük a megoldás a komposztálás, az ott képződött anyag helyben történő visszaforgatása a talajba.

Egy önkormányzatnak nemcsak azzal kell számolnia, hogy a közterületfenntartás során mennyi zöldhulladék képződik, hanem a lakosság által termelt mennyiséget is figyelembe kell venni. Tavasszal a legnagyobb a termelés, a metszés, a rendteremtés idején. A második nagy hullám természetesen az őszi avar felhalmozódása, ami településenként változó mennyiségű lehet, de sosem, elenyésző. Két megoldás is divatba jött a településeken. Az egyik, hogy a képviselő-testület által meghatározott módon, heti egy-két, előre meghatározott napon lehet a magánterületeteken égetni, a másik, hogy tavasztól egészen őszig nem lehet tüzelni, így a nyári hónapok zöldhulladékát vagy deponálja mindenki otthon, vagy az önkormányzat kijelöl egy lerakót. A hulladékgazdálkodási cégek által biztosított matricák legfeljebb az avar elhelyezési problémáit oldják meg. Ha valaki kivág egy fát a kertben, azt nem lehet 8 darab 120 literes zsákba csomagolni. Ha összedarabolja a fa koronáját a szabályok szerinti méretre, akkor már beteheti a kályhába is, tehát úgy nem érdemes leadni.

Lajoskomárom

A megye délebbi pontján fekvő Lajoskomáromban a polgármester, Pirtyák Zsolt nem aggódik különösen az érkező új szabályozás miatt. A településnek nincs zöldhulladék lerakója, de igény sincs rá. A telkek kétezer négyzetméter felettiek, mindenki megoldja saját területen a zöldhulladék kezelését, ami azt jelenti, hogy a két kijelölt napon, azaz szerdán és szombaton eltüzelhetik otthon. A község vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy nem születnek náluk illegális lerakók, sem az erdőkben sem a földutak mentén, mert ha valaki megpróbálna így szabadulni a feleslegtől, az a mezőőri szolgálat ellenőrző hálóján fennakadna.

Csókakő

Egészen mást mond a Csókakőt irányító Fűrész György. A polgármester hibás döntésnek ítéli meg ezt a törvényt, ami olyan kezdeményezők miatt született, akik nem vizsgálták meg mélyrehatóbban a problémát. Az égetés során keletkező füst csak a mindenki által látható felszín, ám ha az ellen akar valaki fellépni, akkor tudnia kell azt is, hogy egy ilyen lépéssel megterhelik az erdőket, földutakat.

Mint megtudtuk, Csókakő a települések azon táborába tartozik, amelyek tiltják a nyári hónapok alatt a kerti zöldhulladékégetést. Egy külterületi depóban tárolják a lakosság és a községgazdálkodás által termelt gallyakat, leveleket.

A község vezetője elmondta, hogy a környező települések, így a nagyobbak is, mint Mór vagy Székesfehérvár is, úgy döntött, hogy nem lehet lerakni zöldhulladékot. Azóta sokan a vár alatti települést célozza meg, hol utánfutónyi, hol teherautó platónyi fával, gallyal, levéllel. Akik ezt teszik, azok aztán egyre többet járnak ide, mondja Fűrész, és a végén már bútorokat, híradástechnikai eszközöket, sőt kommunális hulladékot is hordanak ide, szétszakadó műanyag zsákokban. A járvány időszak alatt, amíg nem volt lomtalanítás, a helyzet tovább fokozódott.

Csókakő a Móri borvidék része, így sok szőlővessző terem a jobb években. Ha nem akarjuk, hogy a kártevők, illetve a különböző betegségek áttelelő képletei megfertőzzék a szőlőt, akkor a venyigét, illetve a levágott részeket el kell égetni és ez igaz lehet akár a dióra, akár a tűzelhalásban lebarnult csonthéjasokra és még sorolhatnánk.

Bakonykúti

Bakonykútiban is csak tavasszal és ősszel lehet tüzelni a helyi rendelet szerint, mondta el kérdésünkre Marics József polgármester, hozzátéve, hogy náluk is gondot okoz a zöldhulladék elhelyezése, hiszen nyáron is képződhet ilyen jellegű anyag, amivel azonnal nem lehet mit kezdeni. A zsákos módszer annyira körülményes, hogy inkább neki sem áll senki.

Marics elmondta: -Le szoktuk néha daráltatni, amikor már nincs mit tenni, de ez horribilis összegbe kerül a település számára, ugyanis nettó 14 ezer forintot kell fizetni óránként az ágaprító áldásos tevékenységéért. Az abból képződő nyesedék sem hasznosul, eltüzelni nem lehet majd, így legfeljebb elviszi az, aki darálta.

Fehérvárcsurgó

Temesvári Krisztián Fehérvárcsurgót vezeti. A polgármester elmondta: -A zöldhulladékok, levelek kezelése, ágak elhelyezése valós és komoly probléma településünkön is, főleg a lakosságnál. Az önkormányzat a közterületi saját zöldhulladékokat, levelet, fűnyesedéket komposztálja, az ágakat daráltatja.

A zöldhulladékoknál, meglátásunk szerint, teljes fordulatra lenne szükség a decentralizáció irányába. A komposztálás tökéletes módszer, működik, de gazdaságtalan és környezetszennyező a jelenlegi zsákolásos, kötözéses módszer, amit hosszadalmas szállítás követ. Célszerű lenne településenként önkormányzati komposztáló telepeket létrehozni és egy bekerített, zárt, bekamerázott területen, ott helyben megoldani a komposztálást, ágdarálást. Ez sajnos nem gazdaságos ágazata a hulladékkezelésnek, Vannak lakosok, akiknek, ha lenne is helyük, nem akarnak komposztálni. Megfelelő ellenszolgáltatás mellett talán az ő problémájukat is meg kellene oldani. Ez nekünk kifejezett célunk lenne, és várnánk is a hatóság és a szakpolitikusok véleményét, iránymutatását ezzel kapcsolatban.

Addig is a megszokott irányelv a mérvadó

Belterületre vonatkozóan az önkormányzat alkot rendeleteket, amiket be kell tartani. Külterületen irányított égetést, tarlóégetést lehet megvalósítani, de egyszerre legfeljebb 10 hektáron, és azt 5 nappal korábban be kell jelenteni a katasztrófavédelem felé. A munka során be kell tartani az ide vonatkozó biztonsági előírásokat, tehát megfelelő mennyiségű eszköznek, létszámnak, oltóanyagnak kell jelen lennie és védő sávot kell szántani a terület köré, mondta el Szabó-Bisztricz Anett szóvivő. Aki ezek ellen vét, az az okozott kár megfizetésén túl tűzvédelmi bírsággal sújtható, amelynek összege 20 ezertől hárommillió forintig is terjedhet.