Az érezhetően kisebb termés ellenére sem lesz hiánycikk a magyar méz

Annak, hogy a megszokott mézmennyiségnek csak töredékét tudták begyűjteni a méhek, a kedvezőtlen időjárás az oka. A tavaszi fagyokat, a szélviharokat, az aszályt ugyanis szinte mindegyik mézelő növény megsínylette. A repce gyengén fejlődött, az akácosokat virágzás idején háromszor is sújtotta a fagy, s a napraforgónak is hiányzott a „mézérlelő” meleg – magyarázza a gyenge hozamok néhány okát a Méhészek Fejér Megyei Egyesületének elnöke.

Kiss Norbert – aki gyakorló méhészként maga is érzi az időjárás negatív következményeit –, megerősíti az agrártárca vezetőjének állítását. Mint mondja, mézből – legalábbis az úgynevezett üveges, azaz a termelők által csomagolt termékből – nem lesz hiány. A megtermett mennyiség várhatóan kitart a jövő évi termésig, annak ellenére, hogy például a megyei méhészegyesület mintegy 520 tagja által gondozott 30-35 ezer méhcsalád a megszokott családonkénti 50-60 kilogramm méznek mintegy felét gyűjtötte össze az idén.

A megyeszékhely városi piacán, a törzsárusoknál változatlanul bőséges a választék. S bár tolongás nincs még a standok előtt, hiszen csak most kezdődik az őszi mézszezon, láthatóan jó a kereslet. Egyes árusok szerint annak ellenére, hogy kénytelenek a korábbinál valamivel drágábban kínálni a mézet, nem csökkent, sőt a közelgő influenzajárvány és a koronavírus-fertőzés elleni védekezés miatt kissé még bővült is a vásárlói kedv. A nagyon keresett akácmézet például most 2700–3000 ezer forintért adják – korábban 2300–2400 forint volt –, a vegyes virágméz pedig általában 1500–1700 forintba kerül kilo­grammonként. Az áremelkedés nemcsak a szerény termésmennyiségnek, hanem a termelési költségek emelkedésének is a következménye. Mint az egyik, 180 méhcsaláddal dolgozó méhész megjegyzi, méhészetében akácmézből a korábbi harmada, vegyes virágmézből fele került az idén a kaptárakba, a termelési költség viszont nem lett kisebb. Többe került a méh­családok méhlegelőre szállítása, s nem lettek olcsóbbak azok a szerek sem, amelyeket az atkafertőzés megakadályozására kénytelenek bevetni. A 100 méh­családot gondozó János szerint – kérte, hogy keresztnevén említsük csak – az időjárás csúnyán keresztülhúzta a termelők várakozásait. Úgy véli, a szerényebb termés miatt nála karácsonyra el is fogy az akácméz.

A költségek növekedésével kapcsolatban Kiss Norbert megjegyzi: nagyon oda kell most figyelni a kórokozók elleni védekezésre, a méhek ugyanis „nem szokták még meg” a megváltozott időjárást, de a kórokozók – köztük az atkák – már igen. Mint mondja, egyre fontosabb, s nem kis pénzbe kerül a méhészetek korszerű eszközökkel való felszerelése is, mind többen vásárolnak például a kaptárok népének téli megfigyelésére hőkamerát. S bár a méhészek közül sokan felhagynak a méztermeléssel – a kedvezőbb bérek miatt visszatérnek korábbi munkahelyükre –, szerencsére a fiatalok közül mind többen választják kiegészítő, vagy akár főfoglalkozásként a méhészkedést. Ezért a megyei egyesület más megyékbeli tagokkal is kiegészülve évek óta a harmadik legnépesebb méhészcsapat az országban. Tagjai sokat vállalnak a mézfogyasztás növeléséért, ami azért fontos, mert az elmúlt években nőtt ugyan, de még mindig csak egy kilogramm körül van az egy főre jutó évi fogyasztás. A megyei Szent István Mézlovagrendhez tartozók úgy döntöttek, idén az időseket segítik, s két-három fehérvári idősotthon lakóit lepik meg a mézadományaikból összegyűjtött finomsággal.

Legalább hetvenféle gyógyhatás

A méz az egyik leghasznosabb élelmiszer, legalább hetvenféle gyógy- és fiziológiai hatása van. Baktériumölő hatását már régóta ismerik, a háborúk során sebek fertőtlenítésére is használták. Sok betegség gyógyszereként kínálták a középkori patikákban, a népi gyógyászatban pedig fájdalomcsillapítóként és köptetőként volt a házi patika szerves része. Kedvezően hat az izomzat működésére, jót tesz az emésztésnek, tisztítja a vért, serkenti a vérkeringést és vérnyomáscsökkentő hatása is van. Ugyanakkor sajnos hizlal, a cukorbetegeknek pedig nem ajánlott a fogyasztása.