Kiváló borok örülnek a pincékben

Fejér megye számos kiváló fekvésű szőlőterülettel büszkélkedhet, attól függetlenül, hogy borvidékhez tartozik-e vagy sem. Kiváló borok örülnek a pincékben annak, hogy végre újra indult az élet és ennek köszönhetően egyre több borkedvelőhöz juthat el a hegy leve, bakancsos turistáktól kezdve, a falusi vendéglátáson át a már kitárt kapukkal betérőket csalogató éttermekig, szállodákig.

A szőlősgazdáknak erre is kell figyelmet fordítani, de időközben a megfelelő 2021-es évjárat döntő pillanataihoz érkeztünk. Virágzik a szőlő. Bár hűvös volt a tavasz, lassan fakadtak a rügyek, de később könnyedén behozta magát az ősi növény, így pár nappal a szokásos időhöz képest, június derekán lehullott a pártasapka a bimbókról és kiteljesedhetett a szőlővirág, ami talán nem annyira látványos, de annál illatosabb. Nem is kell feltűnőnek lennie, hiszen annak ellenére, hogy a rovarok szívesen kóstolnak kelyhébe, valójában szél porozta növény.

Virágzás idején még a szokásosnál is komolyabban kell venni a növényvédelmi kezeléseket, hiszen ilyenkor sokat árthatnak a rovarok és a gombák. Elég a kismértékű jelenlétük is, és máris nem kötnek a virágok, így nem lesz belőlük szem, illetve ritka, „madárkás” lesz a fürt.

A növényvédelmen túl van más feladat is ilyenkor a szőlőben, ugyanis rendkívül intenzíven nő a szőlő, így nem lehet tovább elodázni a hajtásbefűzést. Ezzel a munkafolyamattal párhuzamosan megtörténhet a tetejezés is, ugyanis Péter és Pál napját követően már le lehet, sőt le is kell vágni a támrendszer fölé magasodó, több helyen már elhajló, akár a másik sorban élő szomszédos tőkével is összefonódó hajtásvégeket. A régi öregek szerint, ha valaki „Péterpálnál” korábban levágja, az azt kockáztatja, hogy megindulnak a hónaljhajtások százai.

A szőlő hajtásainak oldalának alján, látszólag a levél hónaljában két rügy képződik. Az egyik a nyári rügy, a másik az áttelelő rügy. A nyári rügy a keletkezés évében kihajt, és belőle keletkezik a hónaljhajtás, aminek kialakulását mindenki igyekszik megelőzni és ha mégis kihajt, akkor sokat dolgoznak az eltávolításán. „Péterpálkor” lehet tehát először levágni a szőlővesszők végét és hagyomány ide, babona oda, a mai szakemberek többsége is egyetért abban, hogy a hajtások korai és rövidre történő csonkázása serkenti a hónaljhajtások fejlődését. Persze ez fajtafüggő is. Van amelyik akkor sem nevel sok ilyen hajtást, ha korán levágjuk, és van olyan fajta is, ami akkor is nevelne, ha sosem vágnánk le belőle egy centit sem.

A Móri borvidék gazdáit Mukli Dániel növényvédelmi szakirányító látja el információkkal és nemcsak a veszélyekre figyelmezteti a gazdákat minden fenológiai, illetve növényfejlődési stádiumban, hanem megoldásokat is javasol. A szakember szerint az intenzív hajtásnövekedés az egyik oka annak, hogy több helyen lehet találkozni sár­guló tőkékkel, ami a vashiány jele. Ezt a gondot vastartalmú lombtrágyával kell megoldani. Peronoszpórát nem észleltek jelentős mértékben a borvidéken, ám a lisztharmat ellen úgy tűnik, hogy egészen július végéig fokozottan kell védekeznie annak, aki meg akarja menteni a termést és a növényt. Ez fokozottan igaz azokra a területekre, ahol elverte a jég az ültetvényeket.

A megye délebbi területén fekvő Lajoskomárom Fülöp-hegyét például nem kímélte a múlt pénteki jégeső. Nemcsak hajtásvégeket, de leveleket és fürtöket is letört, illetve keresztüllőtt a jég, melynek köszönhetően még inkább ki van téve a fertőzésnek a sérült növény.

A hajtásnövekedés, illetve az esetleges sérülések mértékére való tekintettel, érdemesebb felszívódó szerekkel hatékonyabbá tenni a növényvédelmet. Ha valaki mégis ragaszkodik a kontakt szerekhez, akkor tanácsos szorosabb, akár 10 napos permetezési fordulóval számolni.