Frissen Fejérből

2021.07.25. 15:30

Öntözés nélkül már nem lehet dinnyét termeszteni

Dinnyéből gazdag a választék: kapható halványcsíkos és sötétzöld héjú, gömbölyű, valamint nyúlt, ovális alakú, továbbá magszegény, a különlegességet kedvelők még sárga húsút is kóstolhatnak. S bár színre, formára különbözőek, abban egyeznek, az idén mind­egyik finom, jó minőségű.

Dávid Erzsébet

Nagyjából egy hete már nagy eséllyel kaphatunk a piacokon a jóféle magyar görögdinnyéből: nehezen, kéthetes késéssel indult az idei szezon. A tavaszi fagyok nehezítették a növénykék fejlődését, de a júniusban berobbant kánikula is károkat okozott egyes fajtáknál. Azt viszont végre elmondhatjuk, hogy a távolabb is jó hírű cecei dinnyékhez (képünk Cecén, az egyik főút menti dinnyeárusnál készült) már megyeszerte hozzájuthatunk. A jelenlegi becslések szerint országosan egyébként mintegy 170-180 ezer tonnányi termésre számítanak. Az árak mostanság még elég nagy szórást mutatnak, van, ahol 300 forint fölött adják kilóját, de van, ahol 199 forintért „akciózzák”. Talán megy még lejjebb az ára a remélhetőleg szeptember közepéig kitartó szezonban!

Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Az üzletekben és a piaci standokon csak tíz napja, egy hete jelent meg a hazai dinnye, mivel nehezen, mintegy kéthetes késéssel indult az idei szezon. Az időjárás ugyanis – akárcsak a többi gyümölcshöz, zöldséghez – a dinnyéhez sem volt kegyes. A tavaszi fagyok nehezítették, lassították a gyökérképződést, majd a júniusban berobbant kánikula okozott kisebb károkat egyes fajtáknál. A gazdák gondjait tetézte a termesztéshez szükséges eszközök, anyagok és a munkaerő árának drasztikus emelkedése.

A kiadások növekedése persze nem kizárólag idei, hanem évek óta visszatérő probléma, s nagy valószínűséggel hozzájárult a dinnye hazai termőterületének csökkenéséhez. Korábban ugyanis mintegy tízezer hektár volt a növény termőterülete, az idén 3500-4000 hektár körül van. A remélhetően szeptember közepéig tartó szezon ­végéig görögdinnyéből a jelenlegi becslések szerint országosan mintegy 170-180 ezer tonnányi termésre számítanak a gazdák, bár egyes, nagyon optimista prognózisok szerint az sem kizárható, hogy a hozam eléri a 200 ezer tonnát is, sárgadinnyéből pedig várhatóan 12 és fél ezer tonnával fizetnek a földek.

A tavaszi fagyok nehezítették a növénykék fejlődését, de a júniusban berobbant kánikula is károkat okozott egyes fajtáknál. Azt viszont végre elmondhatjuk, hogy a távolabb is jó hírű cecei dinnyékhez (képünk Cecén, az egyik főút menti dinnyeárusnál készült) már megyeszerte hozzájuthatunk.
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A termés mennyiségéről biztos számokat azonban csak szeptemberben lehet mondani – tudtuk meg Ledó Ferenctől, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Zöldség Alosztályának vezetőjétől. Bár a hozam néhány ültetvényen elmarad a várttól, a minőség egyes termelők szerint a legjobb az utóbbi három évben. A megtermett dinnye mintegy 60-65 százalékát itthon fogyasztjuk el, a többi exportra, főként a lengyel, cseh és szlovák családok asztalára kerül. A dinnye az egyik legnépszerűbb nyári csemege, amit igazol, hogy fogyasztása éves szinten a korábbi személyenkénti 10 kilogrammról tavaly már 12-13 kilogrammra emelkedett. Az, hogy az idén tovább nő-e, az időjárástól – melegben kapósabb a piros és a sárga csemege – és persze az áraktól is függ. Egyelőre elég vegyes képet mutatnak a piaci, üzleti árcédulák, van, ahol 200 forintnál kevesebbe kerül – igaz, csak egy forinttal –, van, ahol még olcsóbb a görög kilója, de jó néhány piaci standon, üzletben háromszáz forintot is kérnek kilogrammjáért.

Termesztéstechnikailag valójában zöldség a dinnye, a tökfélékhez tartozik
Fotó: András Péter / Szabad Föld

Öt termőtáj

Magyarországon öt termőtájon termesztenek jelentősebb mennyiségben dinnyét. A Tolna–Fejér termőtájhoz tartozó Cece bár területileg nem tartozik a nagyobb dinnyetermő területekhez, de az ott termett dinnyéknek országosan nagyon jó híre van. A településen gazdálkodó Oláh Józsefné és családja csaknem fél évszázada foglalkozik dinnyetermesztéssel. A termést a fehérvári városi piacon értékesítik. Törzs­helyük és törzsvevőik vannak. Lídia asszony – aki férje halála óta egyedül, illetve családtagjai segítségével áll helyt a dinnyeföldön és a piacon – első idei piaci tapasztalata az, hogy megváltoztak a vásárlói szokások. A legtöbben csak fél vagy negyed dinnyét vesznek, mondván, másnap mennek a „frissért”. A kedvezőtlen időjárás miatt náluk a vártnál valamivel kevesebb lett ugyan a termés, a minőség és az íz azonban nagyon jó. Igaz, meg is kapott az ültetvény mindent, amire a növények fejlődéséhez szükség van, pedig a vizet tartályokban szállították, szállítják a táblákra. Az öntözés nem maradhat el, Lídia asszony szerint anélkül már nem is lehet eredményesen dinnyét termeszteni. Nem véletlen, hogy egyre több termelő áll át az öntözéses gazdálkodásra, a termesztésben megindult korszerűsítési folyamat részeként pedig terjedőben van a fóliás és a növényházi termesztés.

Nem is gyümölcs?

A dinnye az egyik legegészségesebb, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag nyári zöldség. A név nem elírás, mert bár mi fogyasztók a dinnyét gyümölcsnek tartjuk, termesztéstechnikailag zöldségnek számít és a tökfélék családjába tartozik. Jelentős az A-, B- és a C-vitamintartalma, s mivel nagy mennyiségben tartalmaz likopint, fogyasztása segít megelőzni a gyulladásokat, a szívbetegséget, a rákos megbetegedések kialakulását, de hatásos a méregtelenítésben, salaktalanításban is. S mivel 90-95 százaléka víz, hatékonyan be lehet „vetni” fogyókúránál is. Egészségünk érdekében ezért érdemes minél többet fogyasztani belőle.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!