Mezőgazdasági mélypont uralkodik Fejér megyében is

A hűvös tavaszon kezdődött a napraforgó vetése, és bár már akkor is alacsony volt a termőföld nedvességtartalma, azért a gazdák reménykedtek egy jobb folytatásban. A vetés utáni-kelés előtti gyomirtás igényli az esőt, amivel akkor még nem is volt olyan nagy gond, így a legtöbb helyen reménykeltően indult a termesztési időszak.

A több nagy és számos kisebb gazdát tömörítő Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport is nagy reményekkel vágott bele a 2021-es évbe. A csoport munkatársa, Puskás Zoltán elmondta: – Mi megközelítőleg 1300 hektáron vetettünk napraforgót. Ebből ezer étkezési és háromszáz hektár az ipari, magasolajsavas napraforgó. Kezdetben minden jól ment, technológiai szempontból semmilyen probléma nem volt. Rendben haladt a vetés, a kelés és nem okoztak gondot a betegségek sem. Az egyetlen problémánk az aszály volt, ami jelentősen degradálta a termést.

A megye déli területein kiváló minőségű termőföldek vannak és a szakember elmondása szerint hiába a megszokott és jól bevált vetési időket alkalmazták, mégsem sikerült jól eltalálni az ideális pillanatot. Ahogy eljött a nyár, máshogy találkozott a hőséggel az a tábla, amit korábban vetettek, mint az, amit később. Utóbbiak könnyebben vészelték át a hőségtől terhelt napokat, egész egyszerűen mások voltak az igényeik, jobban alkalmazkodtak az időjáráshoz, mint a korábban vetettek.

A nyárra fordulva kezdődtek az igazi problémák

A talaj vízellátottsága gyakorlatilag minimálisra csökkent és így telt el a forró évszak. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok szerint közel 50%-os terméskieséssel kell számolniuk a mezőgazdászoknak. A cégcsoport adatai is ezt támasztják alá. Puskás arról tudott beszámolni, hogy a korábbi években 3-4 tonna között volt az üzemi átlaguk, míg most másfél tonna környékén mozog ez az érték. Tehát az átlag még a felénél is kevesebb, mint egy esztendővel korábban. Persze ezt megérzi a piac is, így a hiányra reagálva a felvásárlási árak is emelkedtek, de nem annyival, mint amennyi a kiesés mértéke. A szotyinak jelenleg 18 ezer forint az ára tonnánként, ami igen magas, hiszen tavaly még csak 12 ezer volt.

Betakarítás

Az általánosan elmondható, hogy a viharos, esős időjárás és a süppedős, sáros talaj ebben az évben nem hátráltatta a betakarítás folyamatát, így megkezdődhetett a szokásos időben, vagyis augusztus végétől. Ám a kombájnok indulása előtt van még egy fontos mozzanat, ezt pedig a deszikkálás. Ez egy vegyszeres kezelés, melynek köszönhetően egyszerre érik be valamennyi növény akár a legnagyobb kiterjedésű táblákban is. Az ehhez szükséges hatóanyagot vagy légi úton juttatják ki a földekre, vagy azokkal a sokak által megcsodált, hatalmas, hidas, szárnyas rovarra emlékeztető gépekkel. A beavatkozásnak köszönhetően egy-két héten belül beérik, majd szinte befeketedik a tábla. Ehhez a kezeléshez nem kell eső, de több helyen mégsem hozta meg a várt eredményt.

Puskás erről azt mondta: – Lassan egy hónapja megtörtént a deszikkálás, de még mindig csak csipegetni tudjuk azokat a táblákat is, ahol gyengébb volt a termés, illetve ahol egyenletesebb volt az állomány. A magas olajsavas napraforgóval szemben az étkezési kicsit később érő fajta is, másrészt olyan a növény habitusa, hogy lassan hatnak rájuk az érésgyorsítók. Ehhez hozzájön az is, hogy ahol esetleg ritkábban álltak egymás mellett a növények, ott megerősödött a szár, nagyobbak lettek a tányérok, így ott már nem hat az a mennyiségű deszikkáló szer, amit kijuttathatunk, ezért ott ki kell várni a természetes érési folyamatokat.

Elsőre persze jól hangzik a dolog, hiszen kezelés nélkül is beérik a napraforgó, csakhogy deszikkálás nélkül nem egyszerre, hanem nagyon heterogén módon. Amíg a növény nem szárad ki, addig túl magas a mag víztartalma, így nem értékesíthető és főleg nem tárolható. Az értékesítésről azt tudtuk meg, hogy a lajosiak növényolajipari felhasználásra továbbítják a magas olajsavas terményt és a magyarok között egyik legnagyobb olajos magokat forgalmazó cég vásárolja fel tőlük az étkezési fajtát.

Az év ezen időszakában nemcsak a napraforgót szedik, hanem egy másik kapásnövényt is. A kukorica mutatói azonban talán még a szotyinál is elkeserítőbbek. A megyében szinte valamennyi gazda túl van az aratás felén és a mennyiség drasztikusan elmarad a 2020-as év eredményeitől.

- Mi már a kukoricával vetett területek háromnegyedét levágtuk, és elmondhatjuk, hogy amíg tavaly 10 tonna fölött volt az üzemi átlag, most három tonnánál tartunk körülbelül. A felvásárlási árak ennél a terménynél is megemelkedtek, hiszen 70-75 ezer forintért lehet értékesíteni egy tonnát, szemben a tavalyi 45-50 ezer forintos gabonával, mondta Puskás, aki hozzátette, hogy a drágulási folyamat már az aszály előtt, az ősz és a tél folyamán elindult.

Persze az aratások időszaka nem jelenti a munka végét, sőt. A megkérdezett cégcsoportnál minimális a parlagfű-fertőzöttség, így azonnal kezdik a talajmunkákat. Puskás Zoltán erről azt mondta: – Amint elhagyja a kombájn a táblát, azonnal mennek a munkagépek és készítik elő a magágyat az őszi kalászosok számára. A vetést most hétfőn kezdtük és a tervek szerint őszi búza, őszi árpa és rozs kerül a földbe. Mivel a terméskiesés nincs egyenes arányosságban a felvásárlási árak emelkedésével, ezért lényegesen kevesebb lesz a mezőgazdaságban dolgozó cégek, vállalkozások bevétele így 2021-as év egy mezőgazdasági mélypontnak könyvelhető el, ám ez egy olyan szakma, ahol ezzel is számolni kell. Puskás, igaz, nem túl lelkesen, de kijelentette: – Nem tudunk tenni ellene, így nincs más hátra, osztunk-szorzunk, majd csináljuk tovább a dolgunkat.