Így vált a mesék hősévé Mátyás – Jankovics Marcell szerint császár is lehetett volna

Számtalan párhuzam húzható III. Béla és Hunyadi Mátyás életrajza között, egy ezek közül, hogy mindketten közel voltak a császári címhez. Jankovics Marcell erre a tényre fűzte föl székesfehérvári előadását, amelyet a Szent István Király Múzeum vendégeként, a városházán tartott meg.

– Önmaga műfajává nemesedett – e szavakkal méltatta a rajzfilmrendezőként és művelődéstörténészként is elismert Jankovics Marcellt a vendéglátók részéről Szabados György történész.

– Abban az időben, amikor meghalt II. Géza – Béla apja –, teljes zűrzavar uralkodott az országban. Ez még királygyilkosságokban is testet öltött. „Elterjedt” volt ebben az időszakban az uralkodók megmérgezése – kezdte előadását Jankovics Marcell, aki a korabeli határviszonyokra is rámutatott: – Tessék elképzelni, hogy lényegében közös magyar–bizánci határ volt – jelentette ki az előadó, majd sietve hozzátette indokait, miszerint a fennálló Szerb Fejedelemség és Bulgária Bizánc érdekeltségi körében állt. Folyamatos háborúskodások, békekötések, csalások sorozata jellemezte e szomszédságot. I. Manuél bizánci császár – Szent László királyunk unokája! – uralkodása idején került kicsit túszként, kicsit kedves rokonként Béla a szomszédos nagyhatalom udvarába.

– Miután Manuélnak nem volt gyermeke, ezért Bélát tette meg trónörökösévé – jelezte a császári cím közelségét Jankovics. – Manuél nagyon szerette Bélát, akinek kiváló udvari nevelést biztosított, ebben párja Mátyás, ő szintén kivételesen jó nevelést kapott, uralkodók között nem természetes módon – szaladt előre az előadó.

Mint ismert, végül mégis született fia Manuélnek, így Bélát csakhamar „visszaminősítették” Bizáncban.

– Nekünk jó, hogy így történt – bújt elő a magyar érdek elsődlegessége Jankovics Marcellből, aki szerint Kálmán után III. Béláig közepes vagy gyenge királyaink voltak. Jankovics felvázolt egy teóriát, amely szerint annak az uralkodónak, aki túl rövid ideig van trónon, egyszerűen nem marad nyoma a történelemben. – A négy év, amely napjainkban egy választási ciklus ideje, valójában semmire nem elegendő. Nem tud ennyi idő alatt igazán kiépülni egy új rendszer – mondta az előadó. – Béla nagy érdeme egy új rendszer, az írásbeliség bevezetése! – tért ezzel vissza a múlt elbeszéléséhez. Az írásbeliséget Bizáncból hozta magával Béla. Ez idő tájt dolgozott Anonymus, sőt, a Halotti beszéd is az ő uralkodása idejére datálódik. – A magyar írásbeliség látványos körülmények között jelent meg – jelentette ki Jankovics, aki vallja, jó és nagy király volt III. Béla: megvédte az országot!

Jankovics Marcell a Béla név naptári eredetéről, helyéről szólva zárta előadása első szakaszát.

– Bélát sehol másutt nem, csak a magyar naptárban jegyzik. Keresztény naptárba csak azok kerülhettek, akik szentté lettek avatva! Bélát életvitele alapján is szentként kellene kezelnünk! – összegzett.

Hunyadi Mátyásra áttérve Jankovics Marcell leszögezte, megvolt benne a szándék a császári cím megszerzésére, ő a német-római trónra pályázott.

– Ebben az időben a dinasztiaalapítás természetes szándéka volt az uralkodóknak. Mátyás nagy problémája volt, hogy az utódlása nem volt biztosítva. Fia, Corvin János törvényen kívül született – idézte fel Jankovics.

– III. Frigyes német-római császár fiává fogadta Mátyást. Mindketten úgy gondolták, hogy nyerni fognak ezzel – mesélte az előadó, aki szerint a császár úgy gondolkodott, hogy e gesztusa révén jogcímet szerez az egyik fia számára arra, hogy a későbbiekben magyar király lehessen. Mátyás pedig azért örült a „rokonságnak”, mert abban bízott, hogy ő maga közelebb kerül a császárrá váláshoz.

Mátyás időközben cseh király és osztrák főherceg is lett. Jankovics Marcell történelemszemlélete szerint ezzel valós esélye volt a császári címre. Mátyást – ahogy Bélát is – kiemelkedően jeles magyar uralkodóként tartja számon.

– Ha valaki eljut odáig, hogy mesehőssé válik, akkor tulajdonképpen átlépett egy felső határt – értékelte Mátyás királyt a neki kijáró tisztelettel Jankovics Marcell, aki a Magyar népmesék rajzfilmsorozat rendezőjeként maga is sokat tett Mátyás mesehősi nimbuszának életben tartásáért.