2019.07.03. 07:30
Nagykarácsony: ahol ötvöződik a múlt, a jelen fejlődése és a hagyománytisztelet
A Mikulásház 1995-ben nyitotta meg kapuit, s attól kezdve töretlen népszerűségnek örvend. Országos ismertséget ad a falunak, hogy a karácsonyi ünnepek előtt különleges ünnepi képeslapot lehet küldeni, melyet ez alkalomra szóló postai bélyegzővel érvényesít a postahivatal.
Unikornis fruska és seriff legényke az Örökzöld Óvoda farsangi vigasságán Fotó: Archív
A Nagykarácsonyba (1411 fő) érkezők olyan közösséget ismerhetnek meg, amelyben ötvöződik a múlt, a hagyományok tisztelete és megőrzése, valamint a jelen dinamikus fejlődése – állítja Müller Miklós polgármester.
A községháza épületenergetikai fejlesztésére közel 39 millió forint támogatást nyert még a múlt évben az önkormányzat. A hőszigetelés és a nyílászárók cseréje mellett új fűtésrendszer készült, kiépítették a napelemes rendszert is. A képviselő-testület legutóbb pályázatot írt ki a civilszervezetek, alapítványok támogatására, működési kiadásaik finanszírozására, rendezvények, programok megvalósítására, még a pályázati önrészek biztosítására is.
Fotó: Archív
A község története a hazánkban megtelepedett kunok történetéhez kapcsolódik. A tatárdúlás után, IV. Béla uralkodása alatt megkereszteltetésük is megtörtént. A kunok hét nemzetsége hét kun székké szerveződött. Szállásokon telepedtek le, egy részük Előszállás, Karácsonyszállás és Perkáta térségében lelt új hazára. Az 1800-as években Előszállás és Karácsonyszállás területén a legtöbb föld – 46 ezer katasztrális hold – már a zirci apátságnak alárendelt cisztercitáké volt.
Az első tanyákat marhapásztorok, summások, cselédek építették. Őszutón a marhanyájakat áthozták a Dunán, és a környéken legeltették karácsonyig. Ekkor Karácsonyszálláson összegyűltek, és ünnepeltek. Az uradalmi intéző felügyelte, eleget tesznek-e vallási kötelezettségüknek, erre az apát külön rendeletet is hozott. Máig élő népszokást hagytak ránk, a „pásztorozást”.
