2019.08.30. 14:00
A belvárosban avatták fel Kepes János emléktábláját Fehérváron
Az emléktábla üzen Kepes János személyiségéről, a korról, amelyben élt, s a közösségről, amelyben létezett és amelyért dolgozott.
A letisztult emléktábla a Rózsa utca 1. szám alatt kapott helyet
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
A szóban forgó emléktábla egyben a jogászi hivatásnak is emléket állít – fogalmazott köszöntőjében Cser-Palkovics András polgármester. Csütörtökön ugyanis több tucat jogász, közjegyző gyűlt össze, hogy színes műsor keretében megemlékezzenek az 1886 márciusában New Yorkban született Kepes Jánosról.
Jog, művészet, közélet
A néhai székesfehérvári királyi közjegyzőt 1908-ban avatták doktorrá, az egységes bírói és ügyvédi szakvizsgát 1911-ben tette le. Házasságot az egyik legkiemelkedőbb kúriai bíró, Márkus Dezső lányával, Márkus Ibolyával kötött. Székesfehérvárra közjegyzőnek 1919-ben nevezték ki, 1922-től pedig ugyanitt a törvényhatósági bizottság tagjává választották. A város tiszteletbeli főügyésze címet 1924-ben kapta meg. Emellett a helyi római katolikus egyházközség főtitkára is volt, valamint a Székesfehérvári Kereskedelmi Főiskolán meghívott tanárként nemzetgazdaságtant oktatott. Az előadásokért kapott fizetését teljes egészében jótékony célra ajánlotta fel. Kapcsolódott még a Fejér Megyei és Székesfehérvári Múzeum Egylethez, a Székesfehérvári Torna Klubhoz és a Székesfehérvári Zenekedvelők Egyesületéhez is. Jogi tevékenysége mellett a művészet és a közélet is érdekelte, tanulmányai rendszeresen megjelentek többek között az Adó és Illetékügyi Közlönyben vagy a Királyi Közjegyzők Közlönyében.
A második világháborút azonban – hiába mondott le 1944-ben közjegyzői tisztségéről, s hiába mentesítette a belügyminiszter a zsidókra vonatkozó jogfosztó rendelkezések hatálya alól – ő sem élte túl: a több mint kétezer köztiszteletben álló székesfehérvári és város környéki emberhez hasonlóan Kepes Jánost is előbb a székesfehérvári gyűjtőtáborba, majd Auschwitzba deportálták 1944. június 14-én. Halálának pontos dátuma nem ismert.
– Kepes János táblája szimbolikus: az emlékművel valamennyi közjegyzőnkre emlékezünk – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, mielőtt a Rózsa utca 1. szám alatti ház oldalán leleplezték és felavatták az elkészült emléktáblát.
A gyűjtemények egykori otthona
A helyszín kapcsán Ujj József székesfehérvári közjegyző, a Pécsi Közjegyzői Kamara elnöke felidézte: a Kepes-gyűjteménynek, amely közel félszáz alkotó (köztük Csók István, Rippl-Rónai) műveit foglalta magában, az az 1861-ben épült, kétemeletes bérház adott otthon, amelynek falán az emléktábla található. Ez a ház az 1920-as évek végén került a Kepes család tulajdonába.
Amint Tóth Ádám elnök summázta: „Kepes János az az ember volt, aki a rábízott talentumot megsokszorozta. Példa nekünk.”