Növekvő kis falu Újbarok

Újbarok, vagy ahogyan német nevén áll a helységnévtáblán: Neudörfl, sajátos tulajdonságokkal bír. Ha benne vagyunk, kicsi és eldugott, béke és nyugalom árad belőle, pedig nincs semmitől messzire. Alig három kilométerre fekszik tőle Szár, a közös polgármesteri hivatallal és iskolával, óvodával, de autóval percek alatt elérhető Bicske, Tatabánya, nincs messze Budapest sem, Fehérvár is erős fél óra csupán. Az autópálya és a főútvonalak is közel vannak, de csakugyan elég ez a kis „félreesés” ahhoz, hogy a kívánt elszigeteltséget élvezzék lakói.

Schnobl Ferenc független polgármester 2010-től élvezi a lakosság bizalmát, szerinte még beleférne némi növekedés, de nincs sem eladó ház, sem telek, minden elkelt. Tíz éve háromszázhatvanöten laktak Újbarkon, most négyszáznegyvenkettő a lélekszám. Ezerig elmehetnének, akkor még maradna a bizalmas hangulat, véli.

A csok itt is megtette jótékony hatását, a falusi csokra nem jogosultak növekvőként, de a Magyar falu programban mindenre pályáznak, ami ész- és célszerű. A régi iskola épülete polgármesteri kirendeltség, kultúrház és orvosi rendelő, teljesen felújítva, korszerűsítve, 23,3 millió forintot költhettek rá. A járdákra 14,4 millió forint kormányzati támogatást kaptak, sok kicsi sokra megy alapon pályáznak számos dologra. Bővül a Szár, Felcsút, Alcsútdoboz, Tabajd és Újbarok településeket kiszolgáló szennyvíztisztítójuk, s hatalmas beruházás lesz a bezárt dolomitbánya tájsebének rekultiválása.

A testület a polgármesteren kívül négytagú, a német nemzetiségi önkormányzatban hárman vannak, bár sajnos, nagyon elfogytak az egykori német telepesek utódai. Valamikor senki nem beszélt magyarul, de gyarapították a magyar hazát, befogadó otthonukat, a kitelepítés politikai szégyene itt is megesett.

A német tájházat most megvásárolja a nemzetiségi önkormányzat, ők pályáznak utána a hagyományőrzésre, rendezvényekre. Ez utóbbiakban nincs hiány, erős, összetartó a közösség, s Schnobl Ferencnek ez is szívügye: a találkozások. A falu szélén áll az az őrház, ami a korábbi hegyeshalmi vasútvonal mentén szolgált, s ide kopogtattak be az első óceánrepülők a világító ablakot meglelvén, amikor kényszerleszállást hajtottak végre a határban 1931-ben. Egy kis történelem Újbarkon, szerényen.