Széles sávon, földterületek mentén hasít az internet Dél-Fejérben is

Igaron például már lezárult az efféle munkálatokat indokló projekt, melyet hivatalosan Szupergyors internet programnak (SZIP) neveznek. Ha a programot a teljes országra kivetítjük, elmondhatjuk, hogy már több mint 2,8 millió háztartásban érhető el vezetékes technológiával a szupergyors internet. A SZIP 2015-ben indult, 150 milliárd forintból (melyből 56 milliárd uniós forrás), s három év alatt 500 ezer új háztartás számára épült ki a széles sávú internetezés lehetősége – tudtuk meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium illetékeseitől.

A SZIP 2.0, vagyis a második fázis idén januárban indult; a munkálatok elsősorban az optikai hálózatok fejlesztésére fókuszálnak, és az eddigi 30 helyett most már a legalább 100 megabit per szekundum sávszélesség kiépítését célozzák meg. Kiemelt cél, hogy 2025-ig mindenhol legalább ekkora sebességűre nőjön az internet sávszélessége.

Igaron tehát már – idén márciusban – hivatalosan is bejelentették, hogy a lakosok a minimálisan elvárt sávszélességnek akár a többszörösét – 500 megabit per szekundumot – is igénybe tudják venni.

A megye déli részén, a sárbogárdi régióban Hantos, Hantostelep és Nagylók, az enyingi járásban pedig Mezőkomárom, Szabadhídvég és Lajoskomárom érintettek a programban. A minisztérium válasza alapján Hantostelepen már tavaly elkészült a helyi optikai hálózat. Hantos és Nagylók településeken zajlanak a munkák, a vezetékes hálózat átadásáig a SZIP mobil szolgáltatás nyújthat megoldást. Mezőkomárom és Szabadhídvég hálózatai elkészültek, a járási székhelyet a településekkel összekötő hálózatlétesítés építés alatt van. Lajoskomáromban kiviteli tervei NMHH-engedélyezés alatt vannak.

Nyáron kezdődött az Enying–Lajoskomárom hálózat kiépítése, amely Mezőkomárom és Szabadhídvég ellátásához szükséges. A munkálatok egy részének magunk is szemtanúi voltunk: a jellemzően takarmánynövénnyel bevetett szántóföldek szélén, az út mentén halmokban állt a fellazított föld, a gépek mellett kábelek feküdtek. A látottak kapcsán arról érdeklődtünk: a beruházáshoz szükséges-e a földtulajdonosok engedélye, illetve a munkát követően végül kihez tartoznak a területek, kinek kell gondoznia azokat?

– Újonnan épülő infrastruktúra esetén mindig szükséges a tulajdonosi hozzájárulás. Rendelkezésre álló hálózat esetén viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egyszerűsített eljárásban szolgalmi jogot alapíthat, vagy, ha minden más feltétel rendezett, elegendő egy bejelentés is az NMHH felé. Amennyiben a hatóság engedélyezőként jár el, és a jogszabályi feltételek fennállnak, szakhatóságot von be a termőföld minőségi védelme érdekében – derül ki a minisztérium válaszából.

Kardos Tamás jegyző kérdésünkre elmondta: ha a tulajdoni lapban, a bérleti szerződésben a területet illetően nem történt változás, úgy az eddig megszokottak szerint kell gondozni a „birtokot”. Vagyis belterületen mindenki köteles gondoskodni a saját ingatlanjának és a járdának – járda hiányában egy egy méter széles területrésznek –, valamint zöldsáv esetén az útpadkáig tartó szakasz tisztán tartásáról.