Az én kedves kis falum - Ráckeresztúr

A község a Szent László-völgy alsó szakaszának bal partján, Martonvásár és Ercsi között helyezkedik el. A római korban egy belső út vezetett a Szent László-patak völgyébe, erről a nagy kiterjedésű településnyomok és az úgynevezett „római” híd és út maradványai tanúskodnak. Egykoron a Duna, a Szent László-patak, a Váli-patak és a Velencei-tó között vélhetően árterületek húzódtak.

A település területén a 12. században épültek először felmenő fallal rendelkező, földbe ásott házak. A Szent István király uralkodása alatt létrejövő településszervezet kialakulása még be sem fejeződött, amikor a tatárok megtámadták és feldúlták az országot. Az 1240-es években a lakosság nagy része elpusztult, a kialakult élőhelyek lerombolódtak – így történt ez Kerezthur település körzetében is.

A falu nevét először egy 14. századból, egészen pontosan 1347-ből származó határjárási dokumentumban olvashatjuk, így ettől az évtől számítják a település létrejöttét.

A 14–16. században Keresztúr és környéke virágzó vidéknek számított, azonban a törökdúlás véget vetett a békés fejlődésnek. A török uralom végén, 1699-ben Lovasberénnyel és más pusztai falvakkal, részbirtokokkal együtt Heister Siegber generális vásárolta meg a települést. A falu lakosságszámát betelepítésekkel növelték, ennek részeként a 17. század utolsó harmadában rácokat költöztettek Fejér vármegyébe, azon belül Keresztúrra is. Ezen időszakban változott a falu neve Ráckeresztúrra.

A 19. században Szüts Lajos főszolgabíró, megyei alispán lett a falu birtokosa, nevéhez köthető a falu klasszicista kastélyának megépítése, amely olvasóink szavazatai alapján Ráckeresztúr legjellemzőbb épített öröksége. Az épület később több kézen átment, a 20. század elején licit útján vásárolta meg Ivánkay Ernő katonatiszt.

A Szüts–Ivánkay-kastély a II. világháború után állami tulajdonba került, 1946-ban javaslatot tettek a lebontására, ám az elöljáróság kezdeményezésére sikerült megmenteni az épületet, amelyet végül az 1950-es években felújítottak. Utóbb a polgármesteri hivatal működött a falai között, illetve itt kaptak helyet a civil szervezetek és a közhasznú társaságok is, egészen 2001-ig. Később – 2016-ig – a falugondnokság költözhetett az egykor impozáns épületbe. A tető- és a födémszerkezet sérülése, beomlása miatt a kastély mára ismét használatra alkalmatlan, életveszélyes lett. Rehabilitációjára több terv is készült, ám forrás hiányában a felújítás egyelőre még várat magára.

A település megannyi értéke közül érdemes kiemelni a műemléki védelem alatt álló impozáns, barokk Szentháromság-szobrot, melynek elülső oldalán Szent László király domborműve látható. A falu központi parkjában, a Hősök terén található a szuronyos magyar katonát ábrázoló I. világháborús emlékmű, valamint a II. világháború hősi halottainak és áldozatainak emléket állító alkotás, rajta a hazáért életüket áldozó ráckeresztúriak névsorával. Itt, a Hősök terén kapott helyet továbbá egy eklektikus emlékmű is, amely egyszerre állít emléket az 1848–49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek, áldozatainak. A település egyik kiemelt értéke a műemlékvédelem alatt álló Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom és annak műemléki környezete, amely szintén a falu egyik ékessége.

Erdős Eszter református lelkész kezdeményezésére 1986-ban nyitotta meg kapuit az országosan is egyedülálló drogterápiás otthon. A terápiás közösség története egy kis parasztházban kezdődött, mára két modern épületegyüttesben egy 35 főt fogadni képes felnőttrészleg és egy 30 fő gyógyulását segítő serdülőrészleg fogadja a szenvedélybetegséggel küzdő gyógyulni vágyókat.

„Aki nyitott szívvel jön, nyitott szívvel fogadják”

A helyiek elmondása alapján a rác­keresztúriak barátságos, közvetlen emberek, így nem is csoda, hogy a közösség minden helyzetben összetart.

– Azért szeretek itt lakni, mert ez egy igazán élhető falu. Ide jártam óvodába, iskolába, itt laknak a szüleim, a nagyszüleim, mindenki, aki fontos számomra. Itt dolgozom helyben, és nagy büszkeséggel tölt el, hogy a településért dolgozhatok. Igazán jó a falu elhelyezkedése, sok minden rövid időn belül elérhető. Barátságosak, közvetlenek és segítőkészek az emberek. Aki nyitott szívvel jön, nyitott szívvel fogadják – mesélt Tordainé Szente Diána.

A település értékeinek megőrzését, továbbörökítését szívügyének tekinti Gajdó Ágnes. Mint mondta, a település értéktára egyre csak bővül. 
– Ha valaki a faluba érkezik, jó szívvel ajánlom azon értékek megtekintését, amelyek már a megyei értéktárba is bekerültek. Ilyen például a Ráckeresztúr és Martonvásár határán található Szentháromság-szobor. Ez már több mint 240 éve ott áll, és egy egyedülálló Szent László-ábrázolást tartalmaz.

– Születésem óta, több mint 19 éve itt élek Ráckeresztúron. Ez idő alatt rájöttem, hogy Ráckeresztúr nagyon barátságos, nyugodt környék, ráadásul az emberek is kedvesek, aranyosak, segítőkészek. Nagyon összetartó közösség alakult itt ki, ezért is szeretnék továbbra is itt élni, kialakítani a saját életemet, és később családot alapítani – mondta Juhász Zsolt, aki Ráckeresztúr értékei közül a kikapcsolódásra tökéletesen alkalmas Szent László-patak környéki területet és a falu katolikus templomát ajánlaná a faluba látogatóknak.