Körmendi Gitta szabadon ír szeretetről, fájdalomról

Sosem írt verset. Még csak nem is gondolt rá. Élete – mint megannyiunké – hétköznapin zajlott. Feleség, anya, munkaerő. Több évtizedes robot és pörgés után, egy szép napon felállt és elbúcsúzott a munkahelytől.

Nyugdíjas állásból az életbe

Tette mindezt úgy, hogy reggel még nem ezzel a gondolattal indult el a munkahelyére. A vezetés megdöbbent, hiszen – ahogy mondták – ez egy nyugdíjas állás, miért megy el? “Mert én nem vagyok nyugdíjas!” Salgótarján nagyvárosi forgatagából Parádsasvár idilli környezetébe költözött. Itt volt alkalma átszellemülni, az évek pörgését végleg maga mögött hagyni. A természet közelsége, a páratlan környezet meghozta a hatását. A patak parton üldögélve, a hely szelleme szólította meg. Itt érezte először, hogy amit lát, tapasztal, érez, már nem tarthatja magában. Megszületett élete első verse.

A sors most is vezetett

Nem maradhattak férjével sokáig, két év elteltével költözniük kellett. Ma már azt mondja, a sors akarta, hogy Jenőben telepedjenek le. Az otthonára, és abban családjára talált. Az első elvetett gondolatok után két évvel már jöttek az elismerések. nem telt el úgy egy esztendő, hogy az ne hozott volna valamilyen díjat, oklevelet. Ám jöttek a fájdalmak is. Tragikus hirtelenséggel veszített el ugyanabban az időben két olyan embert, akik a szívéhez legközelebb álltak.

A falu nem enged

Aki átélt már velőig ható fájdalmat az tudja, milyen kíméletlenül tudja marcangolni az ember lelkét. Gittának az új családja nem engedte, hogy egyedül maradjon ebben a nehéz időben. Édesanyját a Nógrád megyei szülőfaluban, Szirákon kísérték utolsó útjára, ahová a Jenői Asszonykórus is vele tartott. Ahogy mondja, a szeretet ereje, amit minden nap megtapasztal a településen. Olyan világot alakított ki magának, amire mindig vágyott.

Gitta, magának írnia kell

Kovács P. József szavalta először a versét és mondta a költőnek: Gitta, magának írnia kell. A székesfehérvári plázában járva talált egy szórólapot az Angyalkörről. Mivel nem volt társasága, elment közéjük. Olyan közegben találta magát a szellemiségét illetően, ami már ismerős volt a salgótarjáni évekből. Az itt felolvasott verseinek egyikét kérte el egy hölgy. A vers a Jelenlét kiadó főszerkesztőjéhez került. A versek máris kötetekké formálódtak. Három kötet látott napvilágot, ebből három kötet lett díjazott.

Megjegyzés: “nem selejtezhető”

A Budapesti Széchenyi Könyvtárban nem selejtezhető megjegyzéssel őrzik köteteit, mivel díjazott kortárs irodalmi alkotás. Valami elindult. Az évek alatt kapott díjakat, minősítéseket, kiváló helyezéseket felsorolni is lehetetlen. Van azonban a sok között, amire a mégis büszkébb mindnél:

A 2016-ban kapott Jenő Községért Díj, és a 2006-ban Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság és a Magyar Írószövetség volt elnökétől kapott köszönő levél.

A szavak útra kelnek

Körmendi Gitta visszavonhatatlanul költő lett. Versei nemcsak az országot, de az egész világot bejárták. Németország, Svájc, Hollandia, Kanada, Egyesült Államok, Szlovákia, Erdély, Vajdaság. Költeményei megjelentek különféle analógiákban, hazai és külföldi folyóiratokban. Elhangzanak Németország egyetlen magyar nyelvű rádióadás műsoraiban. Óvodai és iskolai ünnepségeken, de a templomokban és kiállítások megnyitón is számtalanszor.

Dallamot kapnak a versek

Verseit nem csak szavalják, éneklik is. Szvorák Katalin és Kudlik Júlia: Szeretettel dalok és gondolatok című cd-jén. más verseit a K-Ember és a SzerBusz zenekar hangszerelt.