Százhetvenöt éve tárták fel III. Béla király sírját Székesfehérváron

A tudományos konferencia résztvevőit elsőként Kulcsár Mihály, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója köszöntötte a városháza dísztermében.

– 175 éve tárták fel III. (Nagy) Béla király sírját Székesfehérvárott. 1848 decemberében fontos események helyszíne volt Székesfehérvár. A magyar királyok egykori koronázótemploma, a Szűz Mária-bazilika területén ugyanis uralkodói temetkezések kerültek elő. Először egy királyné sírját bontották ki a területen dolgozók, melyben megtalálták aranygyűrűjét és halotti koronáját. Néhány nappal később, 1848. december 12-én, tehát éppen 175 esztendeje, egy érintetlen királyi temetkezést tárhatott fel az időközben a Nemzeti Múzeumból a helyszínre érkező régész, Érdy János. Az uralkodó földi maradványai mellett fellelték halotti koronáját, kardját és jogarát, egy ereklyetartó mellkeresztet, egy körmeneti keresztet, gyűrűt, karperecet, valami sarkantyúkat is találtak a sírban. A kutatók a sírokban nyugovó királyi párt az 1196-ban elhunyt III. Béla királlyal és első feleségével, Antiókhiai Annával azonosították – idézte fel a történelmi jelentőségű kutatás folyamatát és eredményeit Kulcsár Mihály.

A sírmellékletek a Nemzeti Múzeumba kerültek, az uralkodói csontmaradványokat szintén elszállították Fehérvárról és a budavári Nagyboldogasszony-templomban – közismertebb nevén a Mátyás-templomban – kialakított sírhelyen temették el.

A megyeszékhely számára kiemelten fontos III. Béla király emlékezetének őrzése, ápolása. Az egyik legjelentősebb magyar uralkodó emlékét az elmúlt 25 esztendőben változatos módokon idézi meg a város. 1998-ban emlékkonferenciát rendeztek Székesfehérváron, és felavatták Érdy János emléktábláját is a Nemzeti Emlékhelyen. Négy évvel később, 2002-ben már szobrot avattak III. Bélának a róla elnevezett téren, 2017-ben pedig a Koronázási Szertartásjáték keretében is megismerhette a közönség az uralkodó életét. 2017 augusztusa és 2018 júniusa között a Szent István Király Múzeum adott otthont a Teste Fehérvárott nyugszik – III. Béla király című időszaki kiállításnak, ahol helyet kaptak az uralkodói temetkezések eredeti sírleletei, amelyek 169 esztendő után először térhettek haza Fehérvárra.

A szakmai eseményt Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg, aki köszöntőjében arról beszélt, a konferencia témája a város számára kiemelten fontos.

– A város történelméről szólni mindig felelősség, történelmi személyéről szólni különösen az. Az ehhez kapcsolódó tudományt ápolni, a működését segíteni, a múltban és a jelenben is önkormányzati feladat. Ki más, ha nem Székesfehérvár vállalja föl ezt a felelősséget? Felelősségünk, nekünk Székesfehérváriaknak, hogy megteremtsük a jövőben annak lehetőségét, annak épített örökségéhez kapcsolódó fejlesztéseit is, hogy ami ehhez a városhoz, ennek a városnak a földjéhez kapcsolódik, ide visszatérhessen. Ezzel fogunk igazán méltán emlékezni elődeinkre, és végakaratukat teljesíteni. Ha valaki ebben a földben szeretett volna nyugodni, akkor meg kell teremteni a lehetőséget, hogy itt nyugodhasson – húzta alá Cser-Palkovics.

A köszöntőket követően szakmai előadásokkal folytatódott a program. Elsőként Demeter Zsófia, a Szent István Király Múzeum nyugalmazott igazgatója beszélt az 1848-as sírfeltárások történetéről és azok korabeli visszhangjáról.