Továbbra is szükség lesz a növénynemesítők fantáziájára - konferencia Martonvásáron

Harmincadik alkalommal rendezték meg Martonvásáron a hazai növénynemesítők és a társterületen dolgozó kutatók kiemelkedő rendezvényét, a Növénynemesítési Tudományos Napokat.  A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont adott otthont a konferenciának, melynek legelső alkalmára 1994. januárjában, Heszky László akadémikus kezdeményezésére került sor a Magyar Tudományos Akadémia falai között – emlékeztetett a szervező. A harmincadik, már Martonvásáron tartott rendezvényen 180 résztvevő - köztük nagyszámú PhD hallgató – vett részt a tudományos előadásokon. A téma szaktekintélyei és a jövő kutatói a klasszikus és molekuláris nemesítésen túl a növénynemesítéshez kapcsolódó alapkutatások eredményeit ismertették a hallgatósággal.

A növénynemesítés jelentős változásai kapcsán a konferencia szervezője rámutatott: terjednek a nagy- áteresztőképességű vizsgálati módszerek, melyek stabil platformok kiépítésétől kezdve a könnyen mozgatható mobil szerkezeteken és a drónokon át egészen az okostelefonok e célra történő hasznosításáig terjed. A szervező elmondta : „a genetikai háttér kutatása területén az utóbbi években a technológia fejlődése lehetővé tette DNS-szintű vizsgálatok elvégzését, melyek alapján egyre több információ áll rendelkezésre a gazdasági növényfajok örökítő anyagáról és a hasznos agronómia, technológiai minőségi tulajdonságokat kódoló génekről. Az utóbbi időben végbement technológiai fejlesztések a növénynemesítés területén új lehetőséget teremtenek a genetikai változatosság megismerésére, gazdaságilag hasznos formák azonosítására és ezek hasznosítására, valamint a genom-alapú szelekció bevezetésére. Ez utóbbi terület valódi paradigmaváltást jelent a növénynemesítésben, hiszen a klasszikus folyamat során a növények látható-mérhető, azaz fenotípusos tulajdonságaiból köveztetünk a vizsgált növény genotípusára. A genom-alapú szelekció megjelenésével már a genotípus ismerete lesz az elsődleges, ami a szelekció hatékonyságát ugrásszerűen növelheti. A növénynemesítés módszertana egy évszázadon keresztül szinte alig változott. Napjainkban sorra jelennek meg olyan információk, melyek új alapokra helyezhetik ezt a tevékenységet. Nagy öröm és egyben inspiráló részt venni e folyamatban, időnként azonban a jelenlegi folyamatokat látva arról is el kell gondolkodni, hogy vajon mit hoz a jövő? A növénynemesítésre eddig olyan tevékenységként tekintettek, ami határterületet jelent a tudomány és a művészet között. A tudomány eszközeivel, de magas szintű intuícióval és kreativitással dolgozva lehetséges sikeres fajtákat előállítani.”

A mesterséges intelligencia (MI) használata is felmerült a növénynemesítés tudományterületén: mint kiderült, - főként a részletes, molekuláris szintű ismereteknek köszönhetően - az MI sokat segíthet a legjobb génkombinációk azonosításában, ugyanakkor a növénynemesítők fantáziájára még sokáig szükség lesz a jövő sikeres fajtáinak előállításához.