2024.07.05. 17:00
Fejér évfordulós emlékei
Hideg telek után forró nyarak
Nem volt fenékig teljfel a nyár korábban sem. Forróságról számolt be a Fejér Megyei Hírlap 1964. július 5-i száma. "Csak részben helytálló az a megfigyelés, hogy a nagy, hideg teleket forró nyarak váltják fel. A tudományos alapossággal készült meteorológiai feljegyzések szerint ugyanis a múlt század kilencvenes éveiben a normálisnál hidegebb teleket sorra szokatlanul hűvös nyarak követték. Ugyanígy az 1940—42-es évek is ,,,meleghiánnyal” zárultak. Jellemző például, hogy 1940. januárjában a havi középhőmérséklet mínusz 7 fok volt, tehát nagyon hideg, s ugyanazon évben volt az évszázad leghűvösebb augusztusa: az átlagos hőmérséklet alig érte el a 18 fokot. De van példa bőven az enyhe teleket követő hűvös nyarakra és az enyhe telek után következő nagy kánikulákra is. A jelenségek nagyjából 45—50 éves periódusok szerint ismétlődnek, s valószínűleg a napfolt-tevékenység változásai okozzák. A hideg télre jött forró nyár legfrappánsabb példáját az 1811. esztendő adta: már a májusi 21,2 fokos középhőmérséklettel jeleskedett, aztán a júniusi átlag elérte a 24,6, a júliusi pedig a 24,7 fokot. De az augusztus — a 22,9 fokos középhőmérsékletével — ugyancsak a „legek” sorába tartozik. Általában csak egy-egy hónap szokott „kiugrani” az átlagszintből, s ez adja meg az évszak jellegét. Ilyen volt például a hűvös nyarak sorában az 1923-as június a 16,9, az 1913-as július a 18.4 és az 1940-es augusztus a 18 fokos havi középértékével. Ez utóbbi egyébként az augusztusok 180 éves hűvös rekordját tartja mindmáig. Az 1963-as és 1964-es időjárás — a jelek szerint — valóban a „hideg tél — forró nyár” periódusába tartozik. A tavalyi nagy telet követő meleg nyárból is kiütközött a június az 5 fokos melegtöbbletével, a júliusi „hőfelesleg” azonban már csak 2 fok volt. Az idei — ugyancsak nagy tél után következett — nyár jellegét a június első három hetére számított időszakasz 3,5 fokos melegtöbblete határozta meg. Az idei melegrekordokat valószínűleg majd csak a július hozza meg, a júniusi „csúcsot’’ a Békéscsabán mért 34 fok tartja. De volt ennél már sokkal melegebb Budapesten is: 1935. júniusában 39,5 fokot jegyeztek fel a meteorológusok. Ugyancsak emlékezetesek az 1943. augusztusában mért 39 fokos maximumok. Az abszolút melegrekordot mégis a július adta: 1950. július 15-én az ország több táján 40—41 fokig szökött fel a hőmérők higanyszála."
Az 1964 -es nyári divatvonalak
Nem elég a forróság nyáron, öltözködni sem egyszerű. Lássuk, milyen divattanácsokat kaptak a lányok, asszonyok 1964 nyarán: "Az idei nyári divat olyan egyszerű, hogy szinte fel sem tűnik. De felhívjuk olvasóink figyelmét a divatvonalak változására és azokra az apróságokra, melyek1964. divatjának a lényegét adják. A RUHAFORMA: derékban enyhén karcsúsított,trapéz (nem divat többé a bő szoknya!). A ruhák gyakran készülnek ujjatlanul, kicsit vállra szaladó karkivágással— esetleg kiskabát egészíti ki az ilyen ruhát. Anyári kosztümök csinos újdonsága a béléssel és gallérborítással azonos anyagú mintás selyemblúz. Az idéndivatos paszpól — gyakran 2—3 színt is tesznek egymás mellé — olcsón és gyorsan újjá teszi a régebbi kartonruháikat. AZ ÖV ÉS A GALLÉR: fontos részletekaz újvonalú ruhán. A derék nincs kihangsúlyozva (a ruhák, nagyobb része derékban nincs is elvágva). Az öv rendszerint a ruha anyagából készül, vagy egészen keskeny,sima angolos. Idén az öv mindig a derékra kerül, övhelyett a gallér lett a ruha hangsúlyozott része. Figyelem! Formájuk teljesen megváltozott. A hosszú, keskeny csúcsban végződő gallérok és divatosak (emlékeztetnek az 1930-as évek divatjára). Gyakran készülnek aruhától elütő színből, de mindig a sötétebből (ez is újdonság). Régi ruha felfrissítéséhez ajánljuk ezt az ötletet, sőt a megkötős öv és a zsebek is készülhetnek agallérral azonos anyagból. A DIVATOS SZOKNYA: már nem szűk és nem rövid. Fedi a térdet és enyhén trapézvonalú. A twistszoknya két oldalhajtása helyett elöl vanVan vagy szembehol a szoknyán, melyet gyakran hangsúlyoznak tűzéssel, paszpolozással. Fiataloknak csinos a keskenykantáros globnis kartonszoknya" – írta egy cikk a Fejér Megyei Hírlap 1964. július 5-i számában.
