2024.11.07. 16:15
November hetedike: Ma már lehet őszintén emlékezni (galéria)
Néhány évtizede, még erőltetett ünnepségek sora kísérte ezt a napot és a hozzá tartozó drámai mesét! Ma pedig már csak rossz emlék november hét!
1961 November 7. Ünnepi pillanat!
Fotó: Kabáczy Szilárd - Archívum
Adott egy generáció, akiknek tagjai közül még sokan emlékeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepnapjára november 7-re. Ha ma nem úgy lenne mint ahogy van, talán most is ünnepelnénk, de úgy van ahogy van, és ezért a mai fiatalok legtöbbje – talán nem is biztos hogy ez akkor nagy baj – csak vakargatja a fejét, ha megkérdezzük tőlük, mit ünnepelt az ország néhány évtizede ezen a napon.
Hát idézzünk fel pár pillanatot a múltból, néhány fotó kíséretében, amiket Kabáczy Szilárd a Fejér Megyei Hírlap munkatársa készített még az 1960-as évek elején, például Székesfehérváron a városházán, vagy éppen az akkori Vörösmarty Színházban tartott ünnepségeken, illetve az őszi betakarítás és mezőgazdasági munka pillanatait amik erre a „jeles” időpontra estek! Na nem azért, mert hogy párás szemmel visszasírnánk az időszakot, hanem azért hogy még jobban megérthessük a drámáját!
A Téli Palota ostroma és az Auróra cirkáló ágyúlövései mesebelivé színezték és elrejtették a brutális valóságot. 1917. november 7-én – az Oroszországban akkor használatos Julián-naptár szerint október 25-én – győzött a szocialista forradalom” Oroszországban. Ennek következtében kitört a polgárháború a bolsevikok és a demokratikus erők, valamint a régi rend hívei között, a külföldi intervencióval tarkított harc 1921-ig tartott, s végül a bolsevik hatalom győzelmével zárult. Szilágyi Ákos Oroszország-kutató, esztéta szerint – Nem is annyira forradalom volt, hanem – népi zűrzavar, amit a bolsevista erők forradalomként állítottak be. –
Gyermekként természetesen fogalmam nem volt miért annyira fontos ez a nap, és miért kellett órákig állni az iskola aulájában megrendezett ünnepségen, hallgatni verseket énekeket és beszédeket valamiről, amit ha akartunk volna sem értettünk volna meg. Illetve azt sem tudtam igazán elrendezni magamban, hogy ha egyszer „Nagy Októberi” akkor miért novemberben ünnepeljük, így vettem a bátorságot, és megkérdeztem az aulában ránk vigyázó Zsuzsa nénit, mégis miért? Ő egy darabig csak nézett rám, majd dühösen rám parancsolt – Állj vissza a sorba! –
Persze azóta sok dolog megváltozott. Zsuzsa néni nincs már közöttünk, már nem ünnepeljük az októbert novemberben, nem kell beállnom a sorba, – és milyen jó, mert az sosem ment igazán – és a mai napon, mikor ezek a sorok íródnak, még az időjárás is a változásról mesél, hiszen tavaszias napsütés, és virágba boruló növények jelzik, változnak az idők!
November hetedike: Ma már lehet őszintén emlékezni
Fotók: feol - Archív