Balladás estet tartottak Ráckeresztúron sok-sok érzelemmel

Ha az ember gyászol, bánata van, gyakran fordul a költészethez vigaszul. Fájdalmunkra, félelmünkre sokféle választ találunk a versekben. Sokszor talán el is feledkezünk arról, hogy mindazt, amit érzünk, bizony nagyon sokan átélték már előttünk, s nem szégyen tanulni eleinktől.

A költészet napja régóta ünnep Ráckeresztúron. A községi könyvtár általában irodalmi felolvasóestet szervez József Attila születésnapján, ám idén vendégelőadók érkeztek a szomszédos Ercsiből: Murzsa Renáta és Murzsa Kata. Balladás estjükön megelevenedett mindaz, amit életnek nevezünk. Énekeltek, szavaltak születésről, szerelemről, lánykérésről, házasságról, de szó esett megcsalásról, bánatról, fájdalomról, halálról is. Összeállításukban váltakozott a vidám és a szomorú hangnem, mindketten teljes átéléssel közvetítették a népköltészet ismert és kevésbé ismert alkotásaiban rejlő üzenetet. A vígballadák közül A szeretet próbája (Menyecske, menyecske), A házasuló királyfi, a Tiltott szerető, A gőgös feleség (Hej, páva) hangzott el, a balladás dalok közül például A szép rózsafavirág. A klasszikus népballadák komorságán is átsüt olykor a tiszta szerelmet, az igaz szeretetet éltető remény, az örök életbe vetett hit. A tartalmas estet archaikus népi imádság zárta, amelyet haldokló mellett mondtak eleink.

Az előadók elérték céljukat, a lélek húrjai megpendültek, s a maroknyi közönség csodálatos élménnyel lett gazdagabb.