2021.06.03. 07:00
Egy kötetet Barack Obama is kaphat
Három szoborról lesz szó. Klebelsberg Kuno, Kornis Gyula és Hóman Bálint a Bartók tér környékére álmodott szobráról. Illetve az ezekről szóló könyvről. A műtárgyak nemcsak abban társak, hogy mindegyiket Pető Hunor formázta meg.
Körülbelül félig teltek meg a közönségnek fenntartott padsorok a Klebelsberg–Kornis–Hóman könyv bemutatóján
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
Hanem abban is, hogy e három, a huszadik század első felében, a trianoni diktátum után alkotó kultúrpolitikus munkássága nélkül nem lenne olyan erős Székesfehérvár szellemi élete, identitása, gazdasága. Minden tisztségüket, illetve hármójuk összesített, de eltérő mértékű fehérvári kötődését elsorolni könyvnyi, Demeter Zsófia történésznek való feladat, aki izgalmas adalékokkal gazdagította a bemutató közönségének tudását. Tudták, hogy a mai Táncsics utcában élt a gyermek Klebelsberg? E helyt elég annyi, hogy Klebelsberg ciszterci diák, Kornis a Székesfehérvári egyházmegye papja, Hóman a város országgyűlési képviselője is volt.
Nos, még egyszer: 2021. június 2-án végre újra könyvbemutató történt a fehérvári városháza dísztermében, amelyet a beszélgetés egyik résztvevője, az ebben a teremben először járó Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója lenyűgözőnek nevezett. A Klebelsberg – Kornis – Hóman című, A két világháború közötti kultúrpolitikusok székesfehérvári szobrai alcímű könyvet L. Simon László író, országgyűlési képviselő szerkesztette, jelentékeny részét írta. A kötet, ahogy ezt a beszélgetés vezetője, Csurgai Horváth József elsorolta, 148 oldalas, rendkívül izgalmas, gazdagon illusztrált. Nem mellékesen félig magyar, félig angol nyelvű. L. Simon elmondta, küldenek egy példányt Barack Obamának, az Egyesült Államok kettővel korábbi elnökének, így közvetve talán a mindenkori amerikai külügyi tanácsadóknak is. – Sikerült létrehoznom az első olyan magyar műtárgyat [a Hóman Bálintot ábrázoló szobrot], amelyet az Egyesült Államok elnöke kétszer is megemlít, sőt mindkétszer a szobor köztéri felállításának tiltásáról beszélt. Ez azért is érdekes, mert olyan műtárgyról van szó, amelyet még nem látott – „mondja” a kötetben megtalálható egyik írásban Pető Hunor, a szobrász.
Hóman, ahogy arra a történész Ujváry Gábor a bemutatón rámutatott, mára mint történész rehabilitálva lett, de a politikai rehabilitációja nem történt meg. Ismert, 2015-ben a Fővárosi Törvényszék felmentette Hómant azon háborús bűntett vádja alól, amiért 1946-ban a népbíróság halálra ítélte. Ujváry természetesen nem hallgatta el, hogy a Hómant napjainkig körüllengő antiszemitavád nem alaptalan, de úgy véli, hogy néhány helytelen megnyilatkozás nem vethet teljes árnyékot egész életműre.
A könyvbemutató végén Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere mutatott rá arra a jelenségre, miszerint ahogy a belvárosi Liszt Ferenc utcában lévő szobor, pontosabban Kati néni orrának megérintése mindenkinek, úgy hoz szerencsét a Ciszterci Gimnázium bejárati lépcsőjén álló szobor, pontosabban Klebelsberg táskájának megérintése a ciszteres diákok számára. Aki elfárad az iskolához, szemügyre veheti az ott 2013-ban felállított szobrot. Kornis Gyula 2014-ban avatott szobra, amely a Vörösmarty Mihály Könyvtár előtt szokott állni, most nincsen a helyén. A beszélgetésből kiderült, a Bartók tér és környéke teljes felújítása után visszakerül. A harmadik, a Hóman-szobor L. Simon László kertjében van. Vagyis nem köztéren. Erős az a bizonyos tiltás.