Rohonczi ROHO István képzőművész kiállítása a Győry-kastélyban

A tikkasztó hőség ellenére szép számmal gyűltek össze a megnyitó ceremóniára. Láthatóan sok – a többi között dunaújvárosi – barát, műértő, műpártoló és művésztárs érezte úgy, jelenlétével is nagyobb hangsúlyt kell adnia az eseménynek. Elsőként Lászlóné Szabó Edit, a szervező, Perkátai Kínai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntötte a megjelenteket. Az alaphangulatot azután a Quintia zenekar szűkített formációja (Beke Beáta – gitár, Kurina Laura – cselló, Péter Kata – ének, Pocsai Mária – citera) adta meg népzenei elemeket tartalmazó világzenei műsorával, amibe egy gitárszóló is bekerült, Heitor Villa-Lobos: e-moll pre­lude-je, a Szerelem, szerelem, az Ederlezi és a Kerek a szőlő levele mellé.

Szücsné Harkó Enikő, a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium igazgatóhelyettese meglehetősen komolyan vette a felkérést a megnyitóbeszédre. Irodalmár lévén elkezdett olvasni a témában, aminek eredményeként három napon keresztül kutatta, mit is lehetne a Testről és lélekről cím sugallotta témakörben elmondani. Született egy terjedelmes verzió, amiből végül Descartes kimaradt a hőségre való tekintettel. Sok más viszont maradt azokból, amit ROHO alkotásainak világa megindított benne. A teljesség igénye nélkül álljon itt ezekből néhány!

Szabó Lőrinc így ír erről: „Testem, szegény, a lélek érted mit tehet? Nagyon önző és gőgös úr a lélek, de úgy rádszorúl, hogy fájni sem tud nélküled.” Ashish Ranpura filozófus szavait is ideillőnek ítélte: „Amikor egy rovar beleragad a pók hálójába, a háló minden egyes szála megrezdül. …a test is ilyen, számtalan szállal kapcsolódnak egymáshoz, egységes rendszert alkotnak. Ami hat az egyikre, hat az egész rendszerre. Együtt rezdülnek.” Eszmefuttatásában kitért arra, ahogyan az idő előrehaladtával az ember már nehezebben mozdul, a testben a korlátait ismeri fel egyre többször és egyre intenzívebben. Miközben ott van bennünk az energiájából keveset veszítő lélek, amely tettekre sarkall, tervez és álmodik. Parancsol a testnek, ahol tud. Martin Heidegger német filozófust citálja, aki azt mondja, az e világi lét, vagy ahogy ő mondja, a bálvány állapotában nagyon rászorul erre a testre.

Az igazgatóhelyettes belement egy rövid műelemző, műismertető fejezetbe is, ahol a kiállított hat szobor jelentéstartalmát, filozófiáját, üzenetét találgatja. Nagyon izgalmas a testbe zárt lélekről, vagy inkább a lélekbe zárt testről gondolkodni. Felmerül a kérdés, hogy a test, a szellem különválasztható-e a lélektől. E hármas adja az egészséget Papp Lajos szívsebész szerint is. E három szó: a test, a szellem, a lélek (héberül, görögül, latinul is kifejezve) tartalmi kifejtése is egy hosszú etapot jelentett.

A megnyitóbeszéd végén, kihasználva, hogy ennyi gondolkodó ember gyűlt össze, egy eszmecserét kezdeményezett, amelyben – megszólítva barátait, ismerőseit – kikérte a jelenlévők véleményét a témában.