Rendhagyó módon mutatták be a zene és a képzőművészet különleges kapcsolatát a Csók István Képtárban

A művészetek kapcsolatát felidézve rendhagyó esten emlékeztek Székesfehérváron a 100 éve született világhírű zongoraművészre, Cziffra Györgyre. A különleges tárlat­vezetésen a zene és a képzőművészet összefonódásáról, Cziffra György és Szabó Ákos képzőművész életútjáról Tóth Norbert, a kiállítás kurátora és Balázs János zongoraművész beszélgetett. 

– Szabó Ákos 1936-ban született Budapesten, már hat­éves korától intenzív zongoratanulmányokat folytatott. Később az Erkel Ferenc Zenei Gimnáziumba került zeneszerző szakra, mindvégig a Zeneakadémiára készült. Aztán utolsó pillanatban végül úgy döntött, a képzőművészetet választja Németországban élő festőművész barátja, osztálytársa, illetve Bernáth Aurél – későbbi mestere – hatására – beszélt a Cziffrát és Szabót összekötő zenei párhuzamról Tóth Norbert. 

Szabó Ákos 1960-ban diplomát szerzett, 1962-ben elkészítette a kiállításon is látható Búcsú című képét, melyet két évvel később a székesfehérvári Téli tárlaton mutattak be. Ezen művével gyakorlatilag Szabó Ákos berobbant a magyar kortárs képzőművészeti életbe. 

– Bár nem tudta, hogy a Búcsú című képe később más jelentéstartalmat is kap, de 1965-ben elment Párizsba, és onnantól már nem tért haza. Ott lett nemzetközi hírű, sőt világhírű képzőművész. Ez éppen abban az évben történt, amikor Cziffra György – aki akkor már szintén Párizsban élt – a világ első számú zongoristájaként karrierje csúcsán volt – tette hozzá a kiállítás kurátora. 

– Amikor Cziffra Györgyről beszélünk, megkerülhetetlen a zongorázása mellett a pedagógiai munkássága, jobban mondva nem a klasszikus pedagógiai munkássága, hanem a tehetségeket felkaroló, támogató, alapítványi munkája. – vette át a szót Balázs János zongoraművész. – A hátam mögött látható képen – mutat Szabó Ákos Egy európai magyar című festményére – egy garázsként funkcionáló kápolnát láthatunk, hajléktalanokat is ábrázol a nagyon rossz állapotot bemutató alkotás. Ebben a kápolnában egy fellegvárat hozott létre Cziffra György. Teljes vagyonát, minden pénzét és kapcsolati rendszerét beletette a Saint-Frambourg-kápolnába, ami a mai napig üzemel. Itt hozta létre saját nevét viselő, tehetségeket nevelő alapítványát. Nemcsak zeneművészeket támogatott, hanem képzőművészeket, iparművészeket, színművészeket is. 

Az előbb említett, Egy európai magyar című festmény kapcsán Tóth Norbert kurátor elmondta, a képből két változat készült. 

Az egyik változat még garázsként funkcionáló állapotában ábrázolja a Saint-Frambourg-kápolnát, ez a Nemzeti Kortárs Művészeti Alapnál található Franciaországban. 

A Székesfehérváron kiállított alkotás a második mű, ami egy magángyűjtemény része. Ezen már látható a felújítási folyamat, a Cziffra-központ létrehozása, mellyel a kápolna sorsa a múltból a jövő felé indult. 

Szabó Ákos életműkiállítása – közte a fent megnevezett alkotások is – január 31-ig megtekinthető a Csók István Képtárban.