Elismerés járt a harmincéves Székesfehérvári Művészek Társaságának

A Hiemer-ház báltermében került sor a Magyar Kultúra Napja ünnepségre Székesfehérváron, melyet minden évben január 22-én, a Himnusz születésének évfordulóján tart a város. Ezen az alkalmon adták át a „Pro Cultura Albae Regiae” díjat.

A magyar kultúra értékeit és azokat a közösségeket ünnepeljük ezen a napon, akik hozzátartoznak ezeknek az értékeknek a létrehozásához, az alkotáshoz, ápolásához – fogalmazott a Magyar Kultúra Napja vasárnapi ünnepségén Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Hozzátette: ünnep ez a mai nap, de talán idén különösképpen is az:

Petőfi óta Fehérvár az összmagyar kultúra egy bölcsője

- A mai nap önmagáért beszél: nemzeti imádságunk születésnapjára, ráadásul kerek évfordulóra gyűltünk ma össze. Ez az esztendő emellett egy költőóriásnak, Petőfi Sándornak is kerek évfordulós ünnepe, így rá is emlékezünk. Ebben a városban különösen érdekes és izgalmas ez, hiszen tudjuk, hogy ehhez a városhoz mennyiben és hogyan kötődött a magyar színjátszáson keresztül. S e tekintetben is ennek a városnak a kulturális élete az összmagyar kultúrának is bölcsője. De köszönthetjük azokat a közösségeket is – azon belül kiemelten egy fehérvárit -, akik szintén egy kerek évfordulós születésnapot ünnepelnek most. Ők magukba foglalják azokat az embereket – múltban és jelenben egyaránt -, akik alkotóként járulnak hozzá a fehérvári kulturális élet mindennapjaihoz, nem csak az ünnepnapokhoz, hanem a szürke hétköznapokhoz is. Miközben kiállítanak, nevelnek és oktatnak is, akár iskolák keretében, akár pedig kiállítások adta lehetőségeket felhasználva erre.

A magyar kultúra „nem csak úgy van”

A város polgármestere hangsúlyozta: miközben a magyar kultúrát ünnepeljük, s értékekről beszélünk, szólunk – akár egy ilyen ünnepség keretében is -, nem feledhetjük el, hogy ez a mai nap alkalom arra is, hogy köszöntsük azokat, akik ápolják a magyar kultúrát:

- Köszöntsük azokat a fehérvári közösségeket – legyenek azok intézmény formájában működő kulturális közösségek vagy éppen civil közösségek -, akik a kultúra különböző ágaiban, műfajaiban alkotnak, értéket ápolnak, de maguk is létrehoznak. Biztosan igaz, hogy egy várost várossá a kultúrája tesz. Nem elfelejtve azonban, hogy ez nincs önmagától! Ez nem csak úgy van, hanem vannak, akik alkotnak, akiknek megadatott egy képesség, melyet valamilyen kulturális műfajban alkotnak és átadnak azoknak, akik pedig befogadó közönségként egy-egy kulturális rendezvényen, eseményen megjelentek – e szavakkal köszöntötte mindazokat a kulturális közösségeket, intézményeket, civil szervezeteket – azok vezetőit és tagjait -, akik eljöttek a Magyar Kultúra Napja ünnepségére.

Fő üzenet a közösségi erő

– A mai nap fő üzenete: nemzeti imádságunkra is emlékezünk, amely pedig a közösségi erőre utal. Lehetnek ugyanis vitáink a világ nagy kérdéseiről. De hogy magyarok vagyunk - magyarul beszélünk, énekelünk, gondolkodunk, alkotunk -, az ezt a közösséget összeköti a hazában, határainkon túl és Székesfehérváron is. Ezt soha ne felejtsük, mert ha ezt értjük, akkor valójában a magyar kultúra legfontosabb üzenetét is értjük – fejezte be köszöntőjét a polgármester.

Az est folyamán köszöntötték a „Pro Cultura Albae Regiae” díjazottját is, melyet Székesfehérvár önkormányzata minden évben a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó ünnepi gálán ad át. Az elhangzottak szerint a díj évente egy alkalommal adományozható „annak a természetes személynek, közösségnek vagy együttesnek, aki, vagy amely kiemelkedő tevékenységével gazdagította Székesfehérvár kulturális életét, és szolgálta lakóinak művelődését.”

A harminc éves Társaság

A 2022-es év díjazottja a Székesfehérvári Művészek Társasága lett, az elismerést Cser-Palkovics Andrástól a társaság elnöke, Végvári Beatrix vette át. A szervezet különböző képző- és iparművészeti ágakban tevékenykedő alkotók önkéntes társulásaként működik, egyesületi formában. A laudációban elhangzott: „Célja a Székesfehérváron és környékén élő, munkájukkal a városhoz kötődő művészek összefogása, a térség művészeti, kulturális életének alakítása. Törekszik a megyeszékhely kulturális célkitűzéseivel való együttműködésre, feladatának tekinti a tradíciók ápolását és folytatását éppúgy, mint a művészeti innovációt.”

A Székesfehérvári Művészek Társaságát az ünnepségen így mutatták be: az egyesület 1992. január 28-án alakult – azaz épp harminc éve, ezért is számít igazi jubileumi elismerésnek a díj. A szervezet tagja a Magyar Képző-és Iparművészeti Társaságok Szövetségének, tagjainak többsége pedig tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, illetve egyéb hazai művészeti szakmai szervezeteknek is. Alapító elnöke Ujházi Péter, aki napjainkban is aktívan segíti munkájával az egyesületet. Az alapítók közül megemlítették azokat is, akik sajnos már nincsenek az élők soraiban: így például megemlékeztek Ballagó Imréről, Sándorfalvi Sándorról, Bodor Aladárról, M. Tóth Istvánról és Lendvay Antalról is.  

Jelentős kulturális központ

Elhangzott: a társaság a három évtized alatt a város egyik jelentős kulturális központjává vált, ám nem csak Székesfehérváron, de a megye más településein élő művészekkel is – Dunaújváros, Mór – kapcsolatot tart. Ennek az együttműködésnek az eredménye számos művésztelep programja és több közös tárlat is. Évente közel tíz kiállítást szerveznek a Pelikán Galériában.

Székesfehérvár kulturális, művészeti értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként ismerte tehát el Székesfehérvár közgyűlése a Székesfehérvári Művészek Társaságát a Pro Cultura Albae Regiae-díj adományozásával. Az est további részében a Vörösmarty Színház művészeinek előadása következett.