Magyar történelmi és kulturális kincsek nyomában

A program célja a szomszédos országok magyarlakta területeinek megismerése, a magyar–magyar kapcsolatok elmélyítése, a külhoni magyarok életének megismerése volt. A 38 fő tanulóból és 4 fő kísérőből álló iskolai csoport 2024. 05. 28 – 2024. 05.31. között valósította meg a pályázat kínálta programokat. Zelmanné Varga Zsuzsa osztályfőnök mesélt nagy örömmel a néhány nap élményeiről.

 – Első utunk Csáktornyára vitt a Zrínyiek sasfészkébe. Sétát tettünk a várnál, elsétáltunk a Zrínyi fához, Zrínyi teljes alakos szobrához, a honvédő háború áldozatainak emlékművéhez, valamint megtekintettük a turulmadaras emlékoszlopot. Innen Varasdra vitt utunk, mely mintegy 10 évig volt Horvátország fővárosa. Megcsodáltuk az Erdődyek várkastélyát és sétáltunk a gyönyörű barokk belvárosban. A történelmi városháza, a székesegyház és a Draskovics palota megtekintése után hűsítettük magunkat némi fagyival. Innen lelkesen ültünk buszra, mert várt minket a horvát tengerparti szállásunk Crikvenicában. Az első élmény a tenger gyönyörű látványa volt, ami felejthetetlen. A szállásunk a tengerre néző kilátással örvendeztetett meg minket, és néhány lépés után a tengerparton lehettünk. 

A második napon a horvát tengerpartot követve látogattuk meg a magyar vonatkozással is bíró nevezetességeket. Először Tersattoi Mária búcsújáró templom kápolnájába látogattunk, amely a magyar hadihajók emlékét őrzi: „Az egész magyar hadiflotta itt parádézik a tersattoi kápolna belső falán”. Felsétáltunk a várba, megmásztuk a zarándokok lépcsőjét, barangoltunk Fiume történelmi belvárosában, ahol többek között megnéztük a magyar időben épült piacot, színházat, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épületét, az Adria palotát, a Baross emléktáblát, megnéztük a kikötőt és a Kossuth Lajos korzót. Érdekes volt számunkra a halpiac is, ahol közelről szemlélhettük meg a tengeri herkentyűket. Innen vitt az utunk Abbáziába, ahol sok érdekességet tudtunk meg azokról a nemesi származású magyar családokról, akiknek villáiban gyönyörködhettünk. Sétáltunk a tengerparton a híres sziklába vájt sétányon, felkerestük Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelyét, a Hotel Palace Bellevue-t. Megtekintettük Lovranban azt a villát, ahol Feszty Árpád is elhunyt. A harmadik napon reggel korán érkeztünk Horvátország fővárosába, Zágrábba. A vasútállomás mellett megtekintettük az egyik horvát király lovasszobrát, Tomiszláv királyét. Sétáltunk egyet a szobor körüli hangulatos parkban, majd felsétáltunk a Szent Márk templomhoz. A templom mellett található a horvát Szábor, azaz az Országgyűlés. Az előtte lévő téren díszes őrségváltást mutattak be a nemzeti ünnep alkalmából lovas katonák. A templom tetejét 1878 óta zsolnai porceláncserepek díszítik. Sétánkat a sikló melletti lépcsősoron folytattuk, leereszkedtünk a főtérre és megnéztük Jellasics lovasszobrát. Zágráb után megálltunk Ptujban, ahol sétát tettünk az ódon városközpontban. A Flórián téren megnéztük az új városházát és a Szent Flórián szobrot. A Múzeum téren a régi városháza mellett az ikonikus Orpheus emlékművet, a középkori Várostornyot és a Szent György plébánia templomot is megcsodáltuk. A negyedik napon a finom reggel után elindultunk kirándulásunk utolsó napjára. Elsőként a szlovéniai Dobronakba mentünk, ahol az orchideafarmot látogattuk meg. A trópusi növénykertben különleges, egzotikus növényeket ismerhettünk meg közelről, pl. vanília, kakaóbab, papaya fa. Ezután következett egy helyi gazda meglátogatása Alsómarácon. A Passero családnál megnézhettük a csokoládégyárat, és meg is kóstolhattunk háromféle helyben készült csokoládét, sőt üvegfalon keresztül láthattuk az elkészítés folyamatát is. 

A finom édességek után Lendvára folytattuk utunkat, ahol a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetben betekintést nyerhettünk a helyi magyarság történetébe és sorsába. Az intézet munkatársa elmesélte nekünk, milyen a szlovéniai magyarok helyzete és élete manapság. Ezután hazafelé vettük az irányt, és este négy nap élményeivel gazdagon meg is érkeztünk Sárbogárdra. –