Meghosszabbított mandátum – Bencsik István tíz éve dolgozik a Fejér megyei labdarúgó-szövetség elnökeként

A sportvezető a korábbi megyei elnök, Nemes Ferenc távozása – az MLSZ alelnöke lett, később, Kisteleki István távozása után közel egy éven át vezette a teljes hazai futballtársadalmat – után kapott bizalmat Fejérben. Kinevezésével azonos időben, felkérés alapján tagja lett az MLSZ Amatőr Bizottságának. A mandátumot a közelmúltban ismét meghosszabbították, 2025. június végéig. A bizottság öt főből áll, feladata nagyon összetett, hiszen a teljes magyar amatőr labdarúgás vonatkozásában lát el véleményező, esetenként javaslattevő, döntéseket hozó funkciókat.

– A focival és általában a sporttal való kapcsolatomat meghatározta a családi háttér. Édesanyám a legmagasabb osztályban kosárlabdázott, édesapám futballozott és sportvezetőként vált ismertté a fehérváriak, de – elfogulatlanul mondhatom – a szurkolók számára országosan is, lévén 1958 és 1965 között a VT Vasas labdarúgó szakosztályának vezetőjeként tevékenykedett. 1965-től a VT Vasas elnöke lett, 1967-ben a csapat az első osztályba jutott, 1968-ban az ő javaslatára vették fel a Videoton Sport Club nevet és már így indultak az NB I.-ben. 1983-ig volt a klub elnöke. 1983 és 1992 között az elnökség, majd a felügyelő bizottság tagja volt. Ő sajnos már nincs közöttünk, de emléke velünk él, hiszen munkássága eredményeként is érte el a Vidi az első sikereit. Az 1975/76-os bajnokságban az ezüstöt, ami a fehérváriak szívében arany volt, valamint az UEFA Kupában menetelő együttes is az ő idejében állt össze.

Nem tudtam nem része lenni a Videoton sportjának, otthon ez a téma megkerülhetetlen volt. Én 10 évesen lettem igazolt labdarúgó, az ifi első csapatig jutottam, majd sorkatonaként Nagykanizsán futballoztam, valamint egyetemi éveim alatt Keszthelyen, a helyi Haladás junior csapatában, pár alkalommal a későbbi szövetségi kapitány, Gellei Imre által vezetett NB II.-es csapatban is szóhoz jutottam. A tanulmányok befejezése után nagypályán már nem szerepeltem, csak a városi kispályás bajnokságban évtizedekig, olyan nagy játékosokkal, mint Májer Lajos, idősb. Horváth Gábor, Csucsánszky Zoltán, Emmer László.

Sportvezetői babérokra nem tört, 2004 telén azonban találkozott Nemes Ferenccel, a megyei futball akkori első emberével.

– A hagyományos, a Videoton Oktatási Központban zajló VBKE gálán beszélgettem csapatvezetőkkel, akik jelezték, hogy örömmel vennék, ha aktív szerepet vállalnék a városi, sőt, a megyei labdarúgó szövetségben. Ezt követően találkoztam Nemes Ferenccel, gyorsan kiderült, nagyon hasonlóan gondolkodunk az amatőr futballról és annak irányításáról, nézeteink nagyon közel álltak és állnak egymáshoz azóta is. Az elnök javasolta, ha a csapatok támogatnak, csatlakozzam az elnökséghez. A voksok összejöttek, 2005 tavaszán tagja lettem az FMLSZ elnökségének, amely első tisztújító ülésén alelnökké választott. Elkezdődött a munka, az alelnöki feladataim mellé megkaptam a fellebbviteli bizottság vezetését is. Eleinte nem volt könnyű, de az elnök mellett sok segítséget kaptam Pauker Kálmán alelnöktől és Földvári Ferenc főtitkártól is. Nemes Ferenc a Magyar Labdarúgó Szövetség alelnöke – később megbízott elnöke – lett, a 2010 tavaszán tartott FMLSZ közgyűlésen a csapatok engem választottak elnöknek. Komoly változások történtek a hazai fociban, ami a megyéket sem kerülte el, a 2010 nyarán tartott MLSZ közgyűlése teljesen új alapokra helyezte a működést. Az FMLSZ főtitkára nyugdíjba vonult, akit Schneider Béla követett pozíciójában. A 2011. január 1-től a megyékben az MLSZ megváltozott alapszabályának megfelelően új elnököket és elnökségeket neveztek ki. A korábbi elnökök közül öten – köztük én is – kaptak újra bizalmat a Csányi Sándor által vezetett MLSZ-elnökségtől, amit a közelmúltban újabb négy évvel meghosszabbítottak. Tehát a bizalom azóta is töretlen, az általam javasolt elnökségi tagok is folytatják a munkát.

Bencsik azt mondja, országos szinten az amatőr labdarúgás infrastrukturális és gazdasági háttere a 2010 előtti időszakhoz képes elképzelhetetlen mértékben fejlődött.

– A versenyengedélyes játékosok száma 64 százalékkal, 128 ezerről 208 ezerre nőtt, az intézményi programokban szereplőkkel együtt pedig a regisztrált játékosok száma megközelítette a 300 ezer főt. Különösen örömteli, hogy a legnagyobb arányú bővülés a jövő szempontjából kulcsfontosságú, 6–14 éves korosztályokban, illetve a labdarúgás társadalmi beágyazottságában jelentős szerepet játszó női labdarúgók esetében tapasztalható. Ezernél is több pálya épült, elsősorban az iskolai és utánpótlás-labdarúgás feltételrendszerének javítása céljából, és a kormány által biztosított látványcsapatsport, valamint egyéb állami támogatási források fő célcsoportja ugyancsak az amatőr labdarúgás volt. Az MLSZ elnöksége első stratégiai döntéseinek egyikeként 90 százalékkal csökkentette az amatőr klubok által fizetendő nevezési és versenyeztetési díjakat, minimalizálta a versenyrendszerben való részvétel költségeit. A megyei kezdeményezések között meg kell említeni, hogy az országban elsőként Fejér megyében került bevezetésre valamennyi osztályban az elektronikus jegyzőkönyv vezetése. Fejér volt az első az 5+1 kispályás bajnokságok MLSZ-es versenyrendszerbe integrálásában – Alba Liga, DLSZ –, továbbá meg kell említeni a Bozsik rajzpályázatot, amely évről évre több és több érdeklődőt vonz. Legújabb kezdeményezés során olyan helyekre is szeretné az igazgatóság eljuttatni, népszerűsíteni a labdarúgást – kispályás foci keretében –, ahol jelenleg nincs labdarúgás. A tapasztalatok nagyon kedvezőek.

Fejér az országos összehasonlításban a mezőny első harmadában helyezkedik, a tömegesítés területén a dobogón foglalnak helyet. Természetesen nem csak a számok a fontosak, hanem hogy a megyei fociról nincsenek negatív hírek, ami azt jelenti, hogy mindenki – elnökség, bizottságok, igazgatóság dolgozói, játékvezetők – teszik a dolgukat.

– Az eddigi eredmények ismeretében a tömegbázis további növelése üdvözölt, de nem prioritás. A következő stratégiai időszak feladata elsősorban a kedvezőtlen demográfiai adatok és a változó szabadidős érdeklődés ellenére az elmúlt tíz év során felépült bázis megőrzése, kiemelt figyelemmel a 14 év feletti és különösen a 18–23 év feletti korosztályokra. Ehhez az MLSZ a grassroots labdarúgó-rendezvényeken az eredménykényszerrel szemben az egyéni fejlődés és az élményszerzés előtérbe helyezését tekinti elsődleges céljának. Fontos az egyesületi jelenlét megerősítése az oktatási intézményekben, a pedagógusok megnyerése a sportágnak célzott eszköztámogatásokkal és az iskolai sportinfrastruktúra-fejlesztések támogatásával. Az amatőr futball szereplőinek sportorvosi-egészségügyi ellenőrzését új alapokra kell helyezni. Lényeges a bírók toborzásának hatékonyabbá tétele, valamint vonzó játékvezetői karrierpálya megteremtése. A játékvezetőkkel szembeni atrocitásokat az MLSZ a jövőben is a lehető legszigorúbban szankcionálja. El kell érni, hogy a bajnokságokon, tornákon, fesztiválokon a fair play, egymás tisztelete és a közösségi összetartozás élménye legyen uralkodó, a résztvevők és szervezők biztonságban érezhessék magukat. A csalással – a fogadási és támogatási csalásokra gondolok –, a tiszteletlen és sértő viselkedéssel szemben zéró toleranciának kell érvényesülnie.