2011.04.02. 08:46
Züzü a lányává fogadta - Csók Istvánról mesélt a hagyaték jogutódja
Csók István halálának 50. évfordulója alkalmából április 17-én nagyszabású kiállítás nyílik Székesfehérváron. A megye híres szülötte szép kort ért meg. Hagyatékának jogutódja, Palotainé Kali Gabi szerencsésnek tartja magát, hogy ismerhette. Őt kérdeztük emlékeiről.
Közvetlen, csillogó szemű, szép arcú asszony fogad. Ki hinné, hogy nyolcvan éves? Ő Palotainé Kali Gabi, Csók István hagyatékának jogutódja, aki nagyon fontosnak tartja, hogy Csók István művészetének értékeit minél többen ismerjék és elismerjék. Elvégre ezt szerette volna a művész lánya is, Csók Júlia - becenevén Züzü - aki utolsó éveit Gabi nénivel és családjával töltötte. Most Székesfehérváron a művészettörténészek méltó módon szeretnének megemlékezni a sáregresi születésű Csók Istvánról. Két helyszínen a Csók képtárban és a városi képtárban mutatják be műveit, olyanokat is, amelyek eddig múzeumi raktárakban és magángyűjteményekben húzódtak meg.
Gabi nénit az otthona nappalijában, teát kortyolgatva, emlékeiről faggatom: arról, hogyan került kapcsolatba Csók Istvánnal és Züzüvel?
- Afféle sógorság-komaság, távoli rokonság fűzött össze bennünket: a nagyszüleim baracsi birtoka határos volt az övékével - meséli. - A háború után - amikor Pesten alig volt élelem - a szüleim elhívták Csók Istvánt és a lányát hozzánk, Dunaföldvárra. Ők aztán több nyarat velünk töltöttek, és Pista bácsi jó néhány képet is festett ott. Az anyám öccse akkor volt egyetemista. Züzü imádta a vízisportokat, és az én Miska nagybátyám csónakkal sokszor vitte őket a Dunán. A kapcsolatból halálos szerelem lett, a korkülönbség ellenére: Züzü ugyanis 34 éves volt, Miska bácsi meg húszesztendős.
Ma már senki nem botránkozna meg ezen, de akkoriban megütközést keltett. Gabi néni nem csodálkozott nagybátyja érzelmein: Züzü gyönyörű asszony volt, igazi szépség! (Akárcsak az édesanyja, aki korán meghalt, és akinek vonásait Csók Isván festményeiről ismerjük.) Polgár Mihály pedig - miután elvégezte a jogi egyetemet - rögvest feleségül vette Züzüt. Gabi nénitől tudom: Csók István leányának, Júliának ez volt a második házassága. Az elsőt még ifjú leányként kötötte, ám a nászút után azonnal elvált a férjétől. Úgy sejtem, Gabi néni az okot is ismeri, de vannak dolgok, amik nem tartoznak másokra: maradjon ez Csók Júlia titka.
- A nagybátyámmal, Polgár Mihállyal aztán tíz évig tartott a házasság: együtt éltek Csók Istvánnal, egy hatalmas műteremlakásban, a budapesti Városligeti fasorban. A sors úgy hozta, hogy néhány évet velük tölthettem - fűzi tovább a történetet Gabi néni. - Bentlakó voltam egy budapesti katolikus iskolában, amit 1948-ban államosítottak, de a szüleim nem akarták, hogy kollégista legyek. Ekkor Züzü felajánlotta, hogy költözzek hozzájuk... Náluk laktam '51 elejéig, még azután is, hogy leérettségiztem: Züzü engem nevelt lányaként szeretett. Csodálatos éveket töltöttem ott: fantasztikus társaság fordult meg a Csók-házban. Vendég volt ott Herman Lipót, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Szőnyi István. Lenyűgözött ezeknek az embereknek az erkölcsi tartása is. Én Pista bácsit vastagnyakú, hitét gyakorló kálvinistaként ismertem meg, aki az Isten, haza, család hármasságát tartotta a legfontosabbnak. Emellett pedig jókedélyű ember volt, tele humorral, anekdotázó kedvvel. Emlékszem, Herman Lipi bácsi egyszer kapacitálta, hogy fessen már le egy asszonyt, hiszen annyira szeretné, ha kép készülne róla. Mire Pista bácsi: "Se mellye, se fara - hát mit fössek rajta?"
Gabi néni más kedves epizódot is említ. Hiszen őrangyalként gyakran kísérte el az idős mestert: például a Szinyei társasághoz, amelynek Csók István elnöke volt:
- Megesett, hogy a villamosra felszállva megláttam egy szabad ülőhelyet, és mondtam neki: "Pista bácsi, tessék helyet foglalni." Szigorúan végigmért: "Én? Egy hölgy társaságában?" Hiába voltam én 17 éves, ő pedig túl a nyolcvanon, számára ez elképzelhetetlen volt!
De elkísérte az Operába is, hiszen a művész nagyon szerette a zenét: megesett, hogy a Wagner-előadáson maga elé tette a partitúrát, úgy követte a produkciót, a színpadra föl se nézett. A műteremben, festés közben is Wagnert fütyült. Mert Csók István szinte élete utolsó időszakáig dolgozott: akkor hagyta el az alkotókedve, amikor legfontosabb eszköze a látása meggyengült - meséli Gabi néni, aki 1960 őszén találkozott utoljára vele: Csók Istvánt 1961-ben, 96 évesen érte a halál.
- Közben férjhez mentem, Tatabányán telepedtünk le, megszületett a két fiúnk. Mérnök férjemet Lengyelországba hívták dolgozni: négy évet töltöttünk ott. Miután hazaköltöztünk, 1965 tavaszán Züzü telefonált: Gabriellám, azonnal gyere el hozzám...
Csók Júlia akkorra a Ménesi úton lakott, egy apró lakásban, és már semmi sem maradt az értékekből. Züzü elajándékozta a festményeket, a bútorokat, apja néprajzi gyűjteményét különböző múzeumoknak és barátoknak. Szinte édesapja halálával egyidőben megromlott a házassága is, elváltak, és ő egyedül maradt.
- Szomorú volt a viszontlátás. Züzü a bundájába takarózva feküdt az ágyon: a kályhát alig tudta begyújtani. A kiküldetés miatt nem tarthattunk olyan szoros kapcsolatot, mint korábban. Ha itthon vagyok, talán rábeszélem, hogy a Csók-lakásban alakítson ki múzeumot - véli Gabi néni. - Züzü hihetetlenül művelt, intelligens asszony volt, úri lányként nevelődött, beszélt franciául, olaszul, németül. Az élet gyakorlati oldalához viszont nem értett. Ezért amikor a Csók-házból kiköltözött könnyedén otthagyott néhány nehezen mozdítható, de értékes bútort is. Talán az apja halála, meg a válás is megviselte, és szabadulni akart azoktól a tárgyaktól, amelyek a múltra emlékeztették. Én azzal tudtam segíteni, hogy elhoztam őt hozzánk, Tatabányára. A pesti lakását elcseréltük egy tatabányaira, ami közel volt a mienkhez: ez lett Züzü otthona. Napi kapcsolatban voltunk, örült, hogy népes családja van, hiszen két fiút és két lányt neveltünk. Sokan jártak hozzánk, csak hogy Züzüvel beszélgessenek: mindenkit lenyűgözött. Sajnos az egészsége korán megromlott: Züzü öt évet töltött velünk, Tatabányán halt meg.
A fehérvári tárlaton láthatjuk majd a Züzü-ciklust is: a képeket, amelyeket Csók István a lányáról festett.
- Örülök a kiállításnak, de azt azért még nagyon szeretném megérni, hogy felújítsák végre a cecei Csók István Múzeumot is - mondja búcsúzóul Gabi néni. - Jó volna, ha a ház helyreállítása után visszakerülhetnének oda azok a festmények, bútorok, amiket Züzü az ajándékozásnál a cecei épületbe szánt...