Vera a cseresznyére szavaz – műtét egy jobb élet reményében

Veronika édesanyjával a St. Louis-i gyermekkórházban. Azt tapasztalták, hogy tökéletes profizmus és nyugalom jellemzi az intézményt (Fotó: Izsó László)

St. Louis gyermekkórháza, Missouri, Egyesült Államok.

- Január 7-én először a neurológiai osztályra mentünk, ott bevezettek minket egy szobába, ahol levetítettek egy kisfilmet a műtétről, annak előnyeiről és  hátrányairól -  számolt be a történtekről Izsó László.

- Utána egy másik szobába kísértek, ahol találkoztunk a rehabilitációs központ vezetőjével, és egy óra alatt  átbeszéltük, hogyan épül fel majd a program, milyen gyakorlatokat végeznek ők, aztán milyeneket kell nekünk teljesíteni.   A következő állomás a műtétet végző orvos,  T. S. Park szobája volt. Megnézte Verát, hogyan jár, mennyire feszes.

És elmondta a várható eredményeket: műtét után a csípőrögzítőre már nem lesz szükség, a kislány új bokarögzítőt és hátsó járókeretet kap. Ha elvégzi a  megfelelő gyógytornákat, egy  éven belül elérhető, hogy keret nélkül, bottal járjon. Aztán ha sikerül a lábfejét megfelelően mozgatni és megerősíteni, akkor két  éven belül belső terekben segédeszköz nélkül közlekedhet.

- Hát ezek számunkra csodába illő dolgok, és még most is alig hisszük el - teszi hozzá  Izsó László, akinek már nem először kellett szembenéznie  nehéz pillanatokkal. Édesapja húsz éve a vadászgyilkosságnak ismert tragédia áldozata lett Sárszentmihály határában.

A műtét időpontja:   január 8, helyi idő szerint  15 óra.

- A kórházba érkezve azonnal a műtéti előkészítőbe mentünk, ahol Vera beöltözött, átvizsgálták, megmérték. Több altatóorvos is benézett, érdeklődött, elmondta, mi várható. Aztán Vera kapott egy kérdést: milyen illatú maszkot szeretnél altatáshoz? Cseresznye, rágógumi, narancs, eper? Vera a cseresznyére szavazott. Közben kapott egy kis bódító koktélt, amitől jókat kacagott, aztán a nyelve már lassabban forgott. És hogy ez miért kellett? Azért, hogy elbódítsa, és majd ne emlékezzen arra, hogy elválasztották a szüleitől. Miután már elkábult és eltompult, akkor kötötték be az infúziókat, hogy a fájdalmat se érezze. Szóval mindenre figyelnek. Ez már az előző napon is érezhető volt. Tökéletes profizmus és nyugodtság jellemzi az egész kórházat és a működést.

Majdnem pontosan 15 órakor betolták Verát a műtőbe.

- Azt ígérték, hogy óránként jelentkeznek.  Nekünk egy szobában kellett várakozni, az ajtóra Vera neve volt kitűzve. És ahogy mondták, tényleg óránként telefonáltak  és elmondták, hol tart a műtét, és hogy minden rendben van. Három  óra elteltével hívtak és jelezték, hogy most zárják a műtét helyét és a doktor úr mindjárt ott lesz nálunk.

Pár perccel később megérkezett az orvos  és elmondta, hogy minden rendben zajlott a műtőben.

- Január 9-én,  szerdán hajnali 1 órakor  Vera felébredt, és kérdezte, hogyan kerültünk oda. Mikor mondtuk, hogy a műtét után  jöttünk együtt, az volt a válasza, hogy de hiszen még nem is volt műtét!. Szóval sok trauma nem érte.  Négy hét intenzív gyógytorna  következik a kórházban,  majd január 29-én lesz még  egy ortopédiai műtét. Úgy tervezzük, február 11-én érkezhetünk haza.