Vége a civil gyűjtők detektoros tevékenységének?

Még idén ősszel az Országgyűlés elé kerülhet a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása, amely a földben talált leletek minősítését is érinti. A tervezet még vita tárgya és számos szakmai szervezet mellett a múzeumok, valamint a Magyar Régészeti Szövetség véleményezte, de több olyan ponton is változhat, amely nem csak a szigorúan vett szakmát, hanem a civil gyűjtőket és az egyszerű kirándulókat is érintheti. A Miniszterelnökség nyilatkozata szerint az egyeztetés témái között szerepelt többek közt a műemlékvédelmi és a régészeti szabályozás összehangolása, a műemlékállomány felülvizsgálata, a műemlékké nyilvánítás szabályainak átalakítása, a kétlépcsős védetté nyilvánítás bevezetése és az örökségvédelmi felügyelet létrehozása.

Szebenyi István gyűjtőként sokat járta az erdőket, lapunk is elkísérte egyszer, amikor számos „apróságot" bejelzett a detektor. Fotó: FMH-archív

A megye egyik legismertebb gyűjtője Szebenyi István, aki épp e tevékenységének köszönhetően találta meg a móri vérengzésben használt fegyvereket is, szintén találkozott a tervezettel és számos kérdést fogalmazott meg. Őt a fémkeresővel előbukkanó, illetve az erdőben járva megtalálható leletek sorsa aggasztja leginkább. Szebenyi elmondta: a törvény eddig úgy rendelkezett, hogy az 1711 előtti tárgyak régészeti leletnek minősülnek s ezért védettek. Az utána készültek, illetve a hozzájuk kapcsolódó lövészárkok, háborús csataterek a tervezet szerint kulturális örökségvédelem alá esnek majd. Vagyis értelmezése szerint tilos lesz a földből kiemelésük (fémkeresővel való kutatásuk), illetve ha valaki mégis rájuk bukkan, akkor múzeumba kell szállítani őket.

A gyűjtő úgy fogalmazott: ezek szerint az egyszerű, szerinte háborús hulladéknak minősülő tárgyak is örökségvédelem alá esnek majd, úgy mint a repeszek, töltényhüvelyek, amelyeket „talicskaszámra" lehet találni többek közt a Vértesben is. Vajon aki ilyeneket kiemel a földből, szabálysértést követ majd el? S ha igen, mi a szankció? Mely hatóság felügyeli majd ezeket a tevékenységeket, leleteket? S mi lesz a már gyűjtőknél kint lévő, 1711 utáni tárgyakkal? S mit kell tenniük azoknak, akik ilyen leletekre bukkantak, vigyék el a múzeumoknak? Azok mit kezdenek velük? Ezek a kérdések fogalmazódtak meg benne elsősorban, de felvetődött az is: ha gyakorlatilag tilos lesz a civil gyűjtők fémkeresős tevékenysége, mi lesz a sorsa azoknak a tárgyaknak, amelyeknek mégis van történelmi értékük, de senki nem talál rájuk a tiltás miatt? Az enyészetté válnak a föld mélyében – vélekedik Szebenyi. A Magyar Régész Szövetség másként látja a helyzetet. A szervezetet megfogalmazta: fontos új elemnek tartják az 1711 utáni csataterek törvényileg védetté nyilvánítását és a régészeti ásatásokból származó leletek forgalomképtelenségének törvényben történő ismételt megerősítését. Emellett kitértek arra is: a módosításoknak köszönhetően akár a régészeti feladatokat érintő finanszírozás is megoldódhat.