TRIANON 100 – Emlékezzünk együtt! címmel felhívást tett közzé a Szent István Király Múzeum

Hiszen a történelem ott lehet, ott van egy fehérvári panel hatodik emeletén, egy karosszékben üldögélő dédpapa fejében, akinek nagyapja sokat mesélt anno arról, mit történt a nagy háborúban, a történelem ott lehet, ott van egy sárosdi családi ház udvarán, ahol egy nagymama üldögél, s rendezgeti a fekete-fehér, szakadozott szélű fényképfelvételeket, a történelem ott lehet, ott van a táncházba járó fiatalok ajkán, akik katonadalokat fújnak.

Lexikonok tartalma, Wikipédia-szócikkek közlései, kiállítási tablók képei várnak újabb és újabb információkat. „Ennek a törekvésnek a jegyében a régiónkban élők és családtagjaik Trianonhoz kötődő személyes történéseit, kapcsolódásait kívánjuk feltárni és a jövőnek megőrizni. Kérjük, írják meg Önök is a saját történeteiket, szüleik, nagyszüleik, dédapáik életének azon mozzanatait, amelyeket befolyásoltak az akkori események.

Ez egy – talán soha vissza nem térő – alkalom arra, hogy beszélgessünk a múltról, feljegyezzük a családi krónikákban itt-ott felbukkanó emlékeket, előkeressük a megsárgult fotókat. Mutassuk meg az unokáknak, milyen egyenruhában feszített nagypapa és milyen szép lány volt a dédmama, jegyezzük le az egyébként feledésre ítélt történeteket!” – áll a felhívásban.

Miszlai Zsolt, a múzeum történésze megerősítette, szeretnék a lakosság emlékeit is bemutatni. A múzeum május 26-ig várja az írásokat és a fotókat a [email protected] e-mail-címre. A történeteket közzéteszik majd a múzeum honlapjának (szikm.hu) Trianon 100 emlékoldalán. Sőt, mint lapunknak Miszlai Zsolt elmondta, egy kiadvány, illetve egy kiállítás is képben van, de ezek a beérkező anyagoktól függenek. Egy hét múlva kiderül, miből tudnak gazdálkodni.

Természetesen a múzeum maga is hozza, sorolja az emlékeket. Miszlai Zsolt figyelmünkbe ajánlotta, hogy honlapjukon június 4-ig, a békediktátum százéves évfordulójáig – amely egy 2010-es törvény alapján a nemzeti összetartozás napja – folyamatosan közzétesznek érdekességeket, emlékeket. Legutóbb éppen a Fejérmegyei Napló 1920. május 7-én megjelent egyik írását közölték, amelyből mi is idézünk: „A szövetséges és társult hatalmak nem járulnak hozzá ama javaslatokhoz, hogy a szomszéd államoknak jutott területeken népszavazás legyen.”