Az író és a döntéshozó kötete az elmúlt négy év kultúrpolitikájáról

A Hiemer-ház báltermében, telt ház előtt tartották :L. Simon László új könyvének bemutatóját. A Polgári kultúrpolitika – Eredmények és dilemmák című kötetet a bemutatón Hammerstein Judit helyettes államtitkár méltatta, s Cser-Palkovics András polgármester mondott köszöntőt.

Három ok miatt mondhat köszöntőt - kezdte beszédét a polgármester. A könyv címlapján Klebelsberg Kuno, a közelmúltban leleplezett, a Ciszterci gimnázium lépcsőjén álló szobra látható. Az alkotást L. Simon László támogatásával állították fel. Az elmúlt négy évben a város egyébként is sokat köszönhet a politikus munkásságának: nem nagyon tudtak olyat kérni, amit ő – lehetőségihez mérten – ne teljesített volna – fogalmazott Cser-Palkovics András.

A polgármester, aki azt elmúlt ciklusban képviselőtársa volt az országgyűlésben L. Simonnak, kiemelte: bár mintha a szakpolitikusok kiveszni látszanának, amit ő személy szerint sajnál, a kötet szerzője igazi szakpolitikus. A polgármester elmondta: baráti kapcsolat fűzi a szerzőhöz, aki ritka őszinte ember. A véleményét akkor is elmondja, ha kára származik belőle. Ezért hiteles a kötet, amellyel persze lehet vitatkozni, de azt nem lehet elvitatni: ezt a kötetet nem csupán írta L. Simon László, de ez a kötet ő maga – fogalmazott köszöntőjében a polgármester.

Kevés hitelesebb ember van, mint L. Simon László, aki a könyvét a kultúrpolitikának szentelte – kezdte a kötet bemutatását Hammerstein Judit, aki fölelevenítette, hogy az elmúlt négy évben a szerző. az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnökeként, kultúráért felelős államtitkárként, a Nemzeti Kulturális Alap elnökeként, valamint a budai Várbazár, a Várnegyed és a fertődi Esterházy-kastély megújításáért felelős kormánybiztoként is dolgozott. A szerző még ellenzékiként már írt két kultúrpolitikai kötetet, melyek sajátos látletet mutattak, s melyben L. Simon felmérte a determinációkat, amelyekkel mindenkinek szembe kell nézni – fogalmazott Hammerstein Judit.

A kötet – műfajilag is – változatos szövegeket tartalmaz. Szoboravatásnál elmondott beszédet éppen úgy, mint parlamenti felszólalást, a végén pedig öt interjút is. A helyettes államtitkár szavai szerint az első blokk a legizgalmasabb. Az itt található nagyívű beszédek mívességük okán esszéként is olvashatók. Olyan alapkérdéseket vizsgálnak, mint például az állam és kultúra, a műveltség és a gazdasági siker, vagy a műveltség és a versenyképesség viszonyát. Milyen fogódzót találhatunk a múltban, vannak-e jó, követendő elődök? – erre keresik a választ. Klebelsberg Kuno az első világháború utáni teljes újrakezdés egyik reprezentása, aki azt vallotta, hogy Magyarország pozíciójának megerősítése elképzelhetetlen a kultúra nélkül.

A kötet felhívja a figyelmet Kornis Gyulára is, aki jóval kevesebben ismernek, pedig államtitkára volt Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek – hangzott el a méltatásban.

A Mi a magyar? című fejezet a nemzeti identitást vizsgálja az irodalmon keresztül, és azt, hogy értelmezhetők-e az egykori törésvonalok. Fontos megállapítása, üzenete a könyvnek, hogy a kultúra nem monolit valami, hanem mozgásban levő dolog. Nem lehet skanzenként tekinteni rá – emelte ki Hammerstein Judit. Az írások egy következő csokra parlamenti felszólalásokat tartalmaz. A közvélemény keveset tud arról, hogy milyen törvényalkotási dömping zajlott az elmúlt négy évben. A könyvből ezzel kapcsolatban is sok műhelytitok ismerhetünk meg – mondta el Hamerstein Judit, aki a kötetet záró interjúk közül kettőt emelt ki. Szakolczay Lajosét, amelyből a legjobban rajzolódik ki L. Simon László, egy rendkívül sokoldalú ember arcéle. A másik interjú a Mozgó Világban jelent meg. Vitázó beszélgetés csupa provokatív kérdéssel, amelyek firtatják, a kultuszépítést, L. Simonnak a Horthy-rendszerhez való viszonyát, a Műcsarnoknak a Művészeti Akadémiához kerülését, a kormány és a sajtó viszonyát. A kötet külön erénye, hogy nem kampánykötet: a sikereken kívül másról is beszámol – fogalmazott a helyettes államtitkár.