Sosem lehetett előre tervezni a Virágórát

Tamás Ádám 1972. áprilisában kezdett dolgozni a SZÉKOM Zrt. parkfenntartási vezetőjeként, ahol egészen 2010. végéig, nyugdíjba vonulásáig munkálkodott azon, hogy Székesfehérvár parkjait gondos rendszerben, formában kiültetett virágok díszítsék. Feladatai – bár beszélgetésünk során kiderült, ő ezt nem feladatnak élte meg – közé tartozott az Országzászló teret és a Fő utcát elválasztó Virágóra tervezése és a növények kiültetése is. A parkfenntartási vezetőként eltöltött években nem kevesebb, mint 33 mintáját tervezte meg az ikonikus időmérőnek. Bár már nyugdíjas éveit tölti, a virágok és a virágosítás továbbra is szerves részét képezik az életének, hiszen tagja maradt a Magyar Főkertész Szövetségnek, valamint a Virágos Magyarország elnevezésű versenyen is folytatja a zsűrizést. A megmérettetés bírái között már 1994 óta helyet foglal, ez idő alatt egy év volt, amikor nem járta a településeket, ez 2020-ban maradt el, aminek a világjárvány volt az oka.

A Virágóra mint megyeszékhelyünk egyik jelképe minden fehérvári számára jelent valamit. Lehet ez egy találkozás, vagy egy jó emlék helyszíne, vagy akár csak egy tavaszi, nyári napon tett séta során néhány percre megállásra késztető ültetvény, ami színeivel képes feltölteni az embert. Ehhez képest talán mégis keveset tudunk róla. Amikor Tamás Ádámot az ötletről és megvalósításának kezdetéről kérdeztem, még lapunkat is megemlítette: – A Fejér Megyei Hírlap archívumában olyan cikket találtak, ami szerint 1960-ban indult meg a Virágóra. Az ötletadója Horváth Jenő kertészmérnök volt, ő volt az, aki egy külföldi kiállításon látott egy virágórát, ami nagyon megtetszett neki. Aztán budapesti óragyárban Csuti László főmérnökkel megalkották az óraszerkezetet, ami lényegében egy toronyóráénak felel meg. Ez a szerkezet már a Kovács Jenő Óramúzeumban van, az 1970-es évek végén ugyanis át lett alakítva digitális vezérlésűvé.

1977-ben, mondhatni, generációváltás történt a Virágóra életében, hiszen ez volt az első év, amikor Tamás Ádám tervezte a virágfelületet és Kovács Jenő működtette a digitális óravezérlést. Amikor arra kérdeztem rá, hogyan lehet elképzelni egy tervezési folyamatot, rövid és tömör választ kaptam: úgy, hogy igazából nem lehet megtervezni.

– Gyakorlatilag van öt-hat féle szőnyegnövény, amiből az eredeti Virágórát kiültettük. Ezek a növények csak dugványról szaporíthatók. Tehát az idézőjeles tervezés úgy zajlott, hogy április közepén kimentem a Palotai úti dísznövénytelepre és leírtam, hogy melyik növényből mennyi van, két napot agyaltam és elkezdtük a kiültetést – mesélte Tamás Ádám. Mint mondja, pontosan ezért is lett minden Virágóra más, mert minden évben más-más növényből lett több, amibe valamilyen szinten az időjárás is beleszólt.

Tamás Ádám tapasztalatai szerint az Országzászló tér átépítése óta rengeteg kritika érte az ültetett időmérőt:

– Ezeket a kritikákat csak nagyon kis részben tartom jogosnak. A tér felújításával egy élhető, szép liget jött létre, friss növényekkel, a régi fák megőrzésével. A Virágóra alatt van egy pince, ezen 30-40 centiméter föld van, de mivel nem döntött tetejű, volt, ahol csak 25 centiméter föld volt, most viszont már 60 centiméter van. Sokan kritizálják a két betonkört, amely az óránál van, szakmailag ezt sem tartom jogosnak. Ezekre azért van szükség, mert hiába van már automata öntözőrendszer, az erózió folyamatosan mossa le a földet – hangsúlyozta a szakember. Korábban, a májusi ültetés után, az öntözés hatására, őszig körülbelül 20 centimétert csúszott le a virágfelület. Mint mondja, a beton ellenére is kiültethető a klasszikusnak mondott virágóra, amelynek átmérője 6 méter, a belső köre a kismutatóval pedig 3 méter hosszú.

Tamás Ádám munkássága alatt a Virágórák nagy részét szőnyegnövényekkel ültették ki, amiket ezután több ok miatt is felváltottak más virágok, például a begónia. Amikor arról kérdeztem, körülbelül mennyi virág volt szükséges egy kiültetéshez, a szőnyegnövények esetében, hihetetlen számot kaptam válaszul: egy négyzetméterre 100 darab. Nem véletlen, hogy egy dolgozónak minden reggel a virágok karbantartása és gondozása volt a feladata.

Idén tavasszal a Virágóra nem csak az adott időt mutatja majd, de kicsit az időben is visszarepíti az arra sétálókat. A fehérváriak szavazatai alapján ismét az 1996-ban Tamás Ádám által tervezett formát ültetik ki.