Mit jelent huszárnak lenni? - Pap Györggyel beszélgettünk

Hogyan alakult ki a huszárság, ki lehetett az és mit jelent általában huszárnak lenni?

– A huszárság közel 600 éves története a XV. század elején kezdődik. Ekkortól ismerjük a huszár szót, mint családnevet. Sok teória keletkezett a huszár, illetve a huszárság eredetéről, amit mindent kizáróan ma sem tudunk igazolni. A legelterjedtebb vélemények szerint a délszláv /latin/ corzár, gurszár, guszár szavakból eredeztethető, ami száguldót, tengeri rablót jelent. A török elől menekülő balkáni könnyűlovasok voltak talán az elődeik, ugyanakkor az is igaz, hogy a könnyűlovasság a magyar haderőben a honfoglalás óta jelen volt, elég csak a jászokra vagy a kunokra gondolni. A délszláv elem alig két emberöltő alatt kikopott a magyar könnyűlovasságból, de az elnevezés pejoratív jelentése miatt még sokáig nem huszárnak, hanem Vitézlő Uraimék-nak, járgálóknak neveztették magukat.

A 15 éves háború időszakától kezdve mind nagyobb elismertségre tesznek szert, és a Rákóczi-szabadságharc idejére már büszkén viselik a huszár elnevezést, ami megkülönböztette minden más lovaskatonától a császári haderőben. Ekkorra már két reguláris huszárezred is szolgált, amik 1918-ig fennálltak. A lovasság fegyvernemen belül a huszárság mindig is magyar csapatnemnek számított és előkelő helyet fogalt el a vértesek, dragonyosok és más csapatnemek között. A huszárok közé még közlegénynek sem vettek be akárkit és ez az elit státusz egészen az I. Világháború végéig, sőt még azon túl is elkísérte őket.

Mitől huszár a huszár? Mi különbözteti meg bármely más nemzet lovas alakulataitól?

– Nehéz kérdés, de annyi bizonyos, hogy a magyar huszárság, ellentétben a lovasság más alakulataitól, önállóak voltak. A vezetők csak a feladatok kereteit írták elő, azt, hogy azt hogyan, milyen módszerekkel, eszközökkel érik el az eredményeket, azt rájuk bízták. Ez a cselekvési szabadság kellett ahhoz, hogy a XVIII. század elején sikeresen tudták alkalmazni az ún. kisháborús taktikát. Az eljárások közé tartozik a felderítés, az elő-és hátvéd, illetve az oldalbiztosítás, de kiválóak voltak akkor is, ha kísérés, portyázás, lesvetés vagy futár feladatok és nem utolsó sorban ágyúfedezet biztosítása. Ezen feladatok innovatív, ötletes megközelítése, a feladat minden lehetséges módon történő végrehajtása tette a huszárt annyira népszerűvé ebben a korszakban.

Hogyan fektették le a francia huszárság alapjait a magyarok?

– Talán egyik-másik válaszom szakít a közhelyes huszár romantikával, de azt vallom, a szerényebb igazság többet ér a hamis, de szépen csengő meséknél. Ez igaz arra is, hogy amikor véget ért a Rákóczi-szabadságharc, a huszárok előtt három lehetséges út állt. Vagy visszamegy az ekeszarva mögé, elveszítve megszerzett magasabb társadalmi státuszát, vagy beáll a császári, magyar királyi seregbe, vagy eladja tudását és kardját külföldre. Nagyon sokan ez utóbbit választották. Bercsényi Miklós fia, László, aki a fejedelem közelében nevelkedett, a francia szolgálatot választva megteremtője lett a francia huszárságnak. Ezrede ma is a Dél-franciaországi Tarbesban állomásozik és a mai napig magyarul éneklik a Bercsényi nótát, hogy: Gyenge violának eltörött a szára. De magyarok szervezték meg a huszárságot többek között Dánia, Svédország, Poroszország, Oroszország hadseregeiben is.

Miből áll az a híresen gyönyörű öltözete a huszárnak és túl a szépségen, mit jelent a színe, mennyire kényelmes és milyen védelmet nyújt a harc során?

– A huszárruha kialakulása hosszú évszázadok eredménye. A zsinórok, paszományok, sujtások részben török eredetűek, de nagyon hamar kialakult saját, magyaros motívumkincse. A francia tisztek által hordott kepi tetején a zsinórdíszt ma is l’hungrois-nak mondják. A birodalom huszárjainál eleinte az ezredtulajdonos határozta meg az öltözék formáját, színét, gombjait. Később,úgy 1768 körül a hadügyminisztérium egységesítette, ezért 1848-ra olyan színek jellemezték a 12 huszárezredet, mint a világos, illetve sötétkék vagy a zöld dolmány és mente viselet, vörös nadrággal. Az azonos színűeket a gombok színeivel tudták megkülönböztetni. A sárga az rézből, a fehér az ónból, illetve cinkből volt és persze ennek megfelelően a tisztek is arany, illetve ezüstzsinórokat, paszományokat viseltek. A ruha praktikus volt és célszerű, bár a sok zsinór és gomb nagy törődést igényelt. Közkeletű legenda, hogy a huszárok sűrűzsinóros egyenruhája mintegy páncél védelmezte viselőjét, ezt azonban semmi nem támasztja alá. Annyi igazság van a dologban, hogy a drótkarikákkal merevített csákó, illetve a többrétegű, zsinórozott ruha nyújtott egyfajta szerény védelmet viselőjének, de a ruházat díszítésének nem ez volt az elsődleges célja.

A mai, hagyományőrző ruhák mennyivel másabbak, mint az eredetiek?

– Ha ma készítenénk egy teljesen autentikus huszár öltözetet, viselése semmiben nem akadályozná viselőjét. Ám sajnos, a korabeli öltözetek reprodukálása nehéz, mivel a mai szabók nem készítenek hiteles ruhadarabokat. Belopódzott a műselyem a vászon, a műszőrme prémezés helyett. A hiteles öltözet elkészítését sok mai huszár nem tudja vállalni, a csákó, a dolmány, a mente, a zsinóröv, a magyar nadrág és a csizma 6-700 ezer forint, és még nem beszéltünk kardról, kardtartóról, tarsolyról, pisztolyokról, karabélyról, lóról, lószerszámról készületről, ami tölténytáskát és karabélyszíjat jelent. és nem esett szó a lószerszámról és lóról. Utóbbiról azt tudom mondani, hogy a jó katonaló ma is olyan, mint régen. Akkor az ideális, ha arányos testalkatú, erős felépítésű, mégis karcsú, erős, száraz, tiszta lábakon áll, jól bírja a fizikai megterheléseket, nem rúg, nem harap, jó idegekkel rendelkezik, jól tűri a zajokat, hang-és fényhatásokat és az életkora 6-17 év között van.