2023.01.15. 15:30
Egyiptomi múmia a Ciszterci Gimnázium szertárában
A XIX. században Magyarországon is fellendült az ókori egyiptomi emlékek gyűjtése. Az értékes műtárgyak között több múmia és velük szarkofágok is bekerültek az országba. A magángyűjtemények mellett múzeumok, rendházak és egyházi iskolák féltett kincsei lettek. Ma már kevésbé ismert, hogy a Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziumába és a helyi múzeumba is került néhány ritka „ereklye” az egykori Nílus menti birodalomból.
Többek között ezt az egyiptomi koporsótöredéket adta át az István Király Múzeum a Szépművészeti Múzeumnak
Fotó: SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM
A múlt hónapban adtunk hírt lapunkban Harmat József Magyar tanárok 1896-ban Egyiptomban című könyvének megjelenéséről. A kötetet bemutató beszélgetésen szóba került, hogy a tanulmányút egyik szervezője Platz Bonifác (1848-1919) ciszterci szerzetes volt. A székesfehérvári születésű teológus doktor, író és tankerületi főigazgató hét alkalommal is járt az arab országban. Több könyvében és tanulmányában foglalkozik az óegyiptomi kultúrával, történelemmel, irodalommal és ottani utazásaival. Útjairól több mint másfélszáz egyiptomi műtárggyal tért haza. A szobrok, papiruszok és egyéb töredékes tárgyak között unikális lelet is szerepelt, festett fakoporsó múmiával. Platz gyűjteményét sokáig a zirci ciszterci apátság rendházában őrizték. Egykori kollekciója ma a budapesti Szépművészeti Múzeum egyiptomi kiállításának a pillérét jelenti. Legfőbb látványossága egy fiatal nő, Rer múmiája és koporsója, amelyet Gizában egy arabtól vásárolt Platz, saját kéziratos feljegyzése szerint. A tudós szerzetes nem egy esetben bőkezű patrónusnak is bizonyult, gyűjteményéből szívesen ajándékozott azokban a városokban, ahová hivatásának gyakorlása közben került, így Zircen, Baján, Szegeden és Székesfehérváron is.
A Magyar Nemzetben és a Népszabadságban 1987-ben megjelent tudósítások írnak róla: „A székesfehérvári István Király Múzeum átadta a budapesti Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének a Platz Bonifác hagyatékából származó, náluk raktárban tartott értékes egyiptomi műtárgyakat.” Varga Edith egyiptológus arról is nyilatkozott, hogy a József Attila Gimnázium – a hajdani szerzetes iskola – szertárából átadásra került az MTA Régészeti Intézetének egy fekete alapozású fa múmiakoporsó az elhunyt eléggé összeroncsolódott tetemével restaurálás és vizsgálat céljából. A múmiát Platz Bonifác ajándékozta a gimnáziumnak, ahol diák volt és fiatal korában tanított.
A sajtóhírek hitelességét megerősítette Agócs Nándor ókortörténész, régész, a Szent István Király Múzeum tudományos titkára. Az intézmény leltárkönyve szerint Platz Bonifác 1911-ben több Egyiptomból származó sírmellékletet – fából készült emberalakot, pelikánt, halat –, kő pecsételőt, festett koporsó darabokat ajándékozott a fehérvári múzeumnak. Ezeket a műtárgyakat a Múzeumi Főosztály engedélyével 1987. március 19-én átadták a Szépművészeti Múzeumnak. A leltárkönyvben megjelölt tárgyak között viszont annak semmi nyoma nincs, hogy a Platz által a ciszterci főgimnáziumnak adományozott múmia a helyi múzeumba került, s ők hasonlóan a többi tárgyhoz, közreműködtek volna a fővárosi társmúzeumnak, illetve kutatóintézetnek való eljuttatásában.
A további kutatásunk során sikerült pontosítani, miként került a múmia a Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziumába, s valójában ki ajándékozta az iskolának. Bármennyire is furcsa, több magyarországi középiskolának (például pápai Református Kollégium, szombathelyi premontrei gimnázium) is ajándékoztak egykori diákjai Egyiptomból származó múmiákat főként tudományos szemléltető eszközként. Így került városunkba, nevezetesen a szóban forgó főgimnáziumba egy mumifikált női tetem. Az ajándékozó a korabeli írásos források szerint azonban nem Platz Bonifác volt, hanem a tanintézet egy másik diákja. A Ciszterci Rendi Szent István Katolikus Gimnázium Számmer Imre Könyvnyomdája által kiadott 1896-97 évi iskolai évről szóló értesítője a földrajzi szertár gyarapodásáról számol be: „Dr. Ruprich Gusztáv radegundi fürdőorvos, intézetünk egykori kedves emlékű, jeles tanítványa egy db. – a római uralom korából való – teljesen ép múmiával gazdagította gyűjteményünket, kinek e helyen is hálás köszönetét nyilvánítja az igazgatóság.” A gimnáziumi értesítőben közölteket a Székesfehérvári Hírlap 1896. július 15-i lapszámának cikke is megerősíti: „Dr. Edelmann Sebő szombathelyi főgimnáziumi igazgató dr. Ruprich Gusztáv radegundi fürdőorvos megbízásából egy jól konzervált egész múmiát küldött Pallér Kelemen igazgatónak. Dr. Ruprich Gusztáv a helybeli főgimnázium növendéke volt s a téli idényt délvidéken, jelesen Afrikában szokta tölteni. A vászonfásliba pólyázott múmia fakoporsóban van, melynek födelén emberalak látható. Érdeklődők az intézeti igazgató engedélyével megtekinthetik.” Érdekes részletek derülnek ki Horváth József tanulmányából is, amelyet egy korábban Szombathelyről a Szépművészeti Múzeumba került múmiával kapcsolatos kutatásairól írt (A „szombathelyi múmia” – Egy modern legenda keletkezése és kritikája címmel). A nyugalmazott könyvtáros, történész dolgozatából kiderül, hogy a fürdőorvos a szombathelyi premontrei, illetve a székesfehérvári ciszterci gimnáziumba került múmiákhoz a korabeli egyiptológia jól ismert személyiségének, a kairói német konzulnak, dr. Carl-August Reinhardtnak – ismert műgyűjtő volt – a közvetítésével jutott. A Fehérvárra ajándékozottért 100 márkát fizetett Ruprich Gusztáv. Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének tavaly elhunyt vezetője is figyelmet szentelt értekezésében (A Szépművészeti Múzeum egyiptomi múmiái – egyiptológus szemmel) a ciszteri főgimnáziumnak adományozott múmiának. „… ezt az ajándékot az intézmény Pallér Kelemen igazgató 1896. július 13-án kelt levele szerint meg is kapta – ennek a múmiának a hollétéről azonban egyelőre semmi biztosat nem tudunk” – írta 2018-ban az ország első számú egyiptomi gyűjteményének vezetője.
Sikerült arról is hiteles információt szerezni, hogy a fehérvári József Attila Gimnázium (jelenlegi ciszterci gimnázium) volt tanárai és diákjai is tudnak az iskola tudományos szemléltető eszközéről. A fehérvári közösségi oldalakon megosztott „Múmia kerestetik!” felhívásunkra, majd megkeresésünkre többen reagáltak, akik még az 1980-as években is látták a gimnázium épületének a pincéjében. Árva Erika 1983-87-ig járt a gimnáziumba, ma angolt tanít, a következőre emlékezik: „Talán 1985 lehetett, amikor bemehettünk a pincébe. Az osztálytársaim pletykálták, hogy van ott egy múmia. Nézzük meg! Többen voltunk és valóban láttuk, ha jól emlékszem gerendán volt a koporsó. Egy darabig még beszéltünk róla, de utána el is felejtettük, nem hallottunk róla többet. Lehet, pont azért nézhettük meg, mert akkor jöttek a régészek, két-három ember, valamit nézegettek rajta, el is vihették...” A József Attila Gimnázium egykori földrajz tanára Szászi József lapunknak elmondta: ő is látta az egyiptomi múmiát 1983-ban, amikor már lekerült az emeleti szertárból a pincébe. Akkor mutatták meg neki, amikor odakerült a gimnáziumba tanítani. Egy dobozszerűségben volt, eléggé töredezett állapotban, de nem volt ijesztő. Arra emlékszik még, hogy dr. Hári Ferenc igazgató valamikor az 1980-as évek második felében a múzeumhoz fordult (szerk.: pontosan nem tudja, hogy melyikhez), hogy nézzék meg és vigyék el onnan. A Szászi József által elmondottakat megerősítette dr. Hári Ferencné. A tanárnő szintén tudott a múmiáról, s arról is, hogy férje kezdeményezte a gimnázium pincéjéből való elszállítását.
Egyelőre ennyit sikerült kiderítenünk a város titokzatos műkincséről, de talán ez elegendő ahhoz, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a mentorokra, akik Egyiptomból származó ritkaságokat ajándékoztak vagy gyűjtöttek, s nevük kötődik Székesfehérvárhoz. Az idén 175 éve született Platz Bonifác, valamint Ruprich Gusztáv is megérdemelné az emlékükre rendezett egyiptomi kiállítást a Szent István Király Múzeumban. Biztos sokunkat érdekelné!