2023.06.29. 07:16
Internacionalista kapcsolatokat épített a késői szocializmus idején Karácsony pénztárnoka
Több mint félmilliárd forintot fizetett be Karácsony Gergely kampányára párttársa, Perjés Gábor. A befizetés tizenkilenc részletben, javarészt euróban és fontban érkezett a számlára. De ki ez az ember? Portréjának első részében a Magyar Nemzet az üzletembernek a szocializmus végóráiban végzett tevékenységéről gyűjtötte össze a tudnivalókat.
Karácsony Gergely főpolgármester a Fõvárosi Közgyûlés ülésén a Városházán 2023. június 28-án
Forrás: MTI
Fotó: Illyés Tibor
A késő nyolcvanas években, a szocializmus végóráiban egy osztrák kapcsolatokkal rendelkező importvállalat, a CONTREX munkatársa volt Karácsony Gergely pénztárnoka, Perjés Gábor. Karácsony párttársa ezt megelőzően, a nyolcvanas évek első felében Afrikában, egész pontosan Angolában és Mozambikban ápolta az „internacionalista kapcsolatokat” – hogy a Népszabadság egy róla is szóló cikkét idézzük –, a TESCO maputói irodáját vezette.
„Bölcsész és külkereskedelmi végzettséggel rendelkezem, angolul és portugálul is jól beszélek, korábban pedig több gépjármű-kereskedelmi cégben töltöttem be vezető tisztséget” – mutatkozott be a II. kerület honlapján képviselőként Perjés, aki valamiért nem részletezte ezen életrajzában afrikai éveit. Érdemes megjegyezni, hogy Angola és Mozambik egykor egyaránt portugál gyarmat volt, így adódhat az említett nyelvtudás.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2023/06/PEc3nm3PiObnLuhkUo_uVBXKnnP1Hj_NT7cerQcYqE0/fit/1200/686/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzYyODEwNDE3ODc3NzQ3NTViMzU5MjhkNWU2ODUwOWZh.jpg)
Perjés aztán 1987-től a CONTREX nevű cégnél folytatta pályafutását, Mitsubishi gépjárműveket importált Magyarországra. A Délmagyarország 1989. november 13-ai számában a mai botrány fényében pikáns kérdést kapott a riportertől: „Hogyan lesz ebből a schillingből forint?”
A ma már inkább euróval és fonttal bűvészkedő Perjés így válaszolt: „Durván 7,5-szeres forintszorzóval számolunk. Ebben akkor már benne van a külkereskedelmi jutalék és a vám is.”
1991-ben „Mitsubishi-főnökként” nyilatkozott Perjés, ismét feltűnően sokat foglalkozva a pénzváltásokkal, ráadásul külön kitért arra, hogy egy idő után „már a valuta eredetét sem firtatták”.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2023/06/-2W0aQr1wqVvhWKKML3mYCKTpQx3mKRnOef6KTtF_sw/fit/902/685/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzc1MmI0NTNiOTNkODRhNWFhYTY0NDRkYmMwYjlhNDZj.jpg)
Ahogy fogalmazott: „A kereslet egyébként a magyar fizetőképes felvevőpiac kitűnő barométere. Míg éltek a magas vámok és csak valutáért lehetett autót eladni, elsősorban külszolgálatosok és diplomaták vették a Mitsubishiket. A nagy fordulat 1989-ben következett be, amikor lecsökkent a vám és már a valuta eredetét se firtatták”.
A cég kezdeti időszakáról Perjés elmondta: „Az osztrák háttérrel és az Interagtól megörökölt jól felszerelt budapesti szervizzel indította meg a Contrex 1987-ben a Mitsubishi-kereskedést.”
Miközben több, mint egymillió magyar maradt munka nélkül, Perjéséknek be is indult az üzlet.
A Békés Megyei Hírlapnak 1991-ben arról beszélt, hogy míg „1987—88-ban hatvan gépkocsit forgalmaztak Magyarországon, addig '90-ben háromszázötven autó talált gazdára”.
A kilencvenes évek Perjést már a Nissannál, később a Chryslernél, még később a Citroënnél találta, ezekről az évekről bővebben a Magyar Nemzet oldalán olvasható cikkben, IDE KATTINTVA olvashat. A cikksorozat további részeiből pedig kiderül majd, hogyan lett a posztszocializmus éveiben Perjés Gábor Bajnai Gordon munkatársa, illetve hogy miként lett az elmúlt években a Karácsony Gergely-féle kampány pénzügyese.