Kerekasztalbeszélgetés

2024.03.07. 21:28

Hornung Ágnes: a magyar családpolitika egyedülálló

Nemzetközi megerősítések szerint is egyedülálló a magyar családpolitika, mert egyszerre erősíti az eszmét, miszerint családban élni jó, és segíti intézkedésekkel a családokat a teljes életútjuk során - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, egy kerekasztal-beszélgetésen.

MW

Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára (b) a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) a Nők, menyasszonyok, anyák - tervekből valóság?! című rendezvényén a Magyar Nemzeti Múzeumban 2024. március 7-én.

Forrás: MTI

Fotó: Balogh Zoltán

Hornung Ágnes a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) a Nők, menyasszonyok, anyák - tervekből valóság?! című rendezvényén arról beszélt, hogy mérföldkőhöz érkezett a magyar családpolitika, mert az elmúlt években megtörtént az eszme- és az eszközrendszer kiépítése, most pedig ezek közé kell egy kapocs, amit a testi-lelki-szellemi egészség erősítésével szeretnének megteremteni. 

Az államtitkár azt is mondta, hogy változik a világ, változnak a felfogások, ezt pedig követni kell az intézkedéseknek is. 

Régen a nagycsaládosokra helyezték a hangsúlyt, ma viszont már azért is harcolni kell, hogy legyen második gyermek, vagy akár megszülessen az első 

- mutatott rá Hornung Ágnes. 

A kormány kiemelten szeretné támogatni a 30 év alattiakat a gyermekvállalásban, ezért vezették be a 30 év alatti anyák szja-mentességét, valamint a diákhitel-tartozásuk elengedését

 - közölte az államtitkár. 

Vesztergom Dóra, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós Intézetének főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kor előrehaladtával rendkívüli mértékben csökken a termékenység, elsősorban a nőknél. Ezt rendkívül fontos lenne tudatosítani, egy felmérés ugyanis bebizonyította, az emberek többsége nincs tisztában azzal, mikor van a reprodukciós kor vége egy nőnél - fűzte hozzá. 

A főigazgató rámutatott arra is, hogy a lombikkezelések sikerességét nagyon nagy mértékben a nő kora határozza meg: egy egészséges 40 éves nőnél egy lombikkezelésnél 9-10 százalék az esély arra, hogy a végén gyermeke születik, 42 éves korban ez az esély 2,3 százalékra csökken. 

Fontos tudni azonban azt is, hogy a férfiak esetében is romlik a nemzőképesség az életkor előrehaladtával

 - mutatott rá Vesztergom Dóra. 

A gyermektelenségre - véleménye szerint - további orvosi megoldást jelenthetne a petesejtek preventív fagyasztása 35 év alatt, vagy a petesejt-adományozás lehetőségének megteremtése. 

Spéder Zsolt szociológus és demográfus, a Központi Statisztikai hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének vezetője elmondta, 

Magyarországon az elmúlt 20 év alatt a kétszeresére emelkedett a gyermektelenek aránya, az 1977-ben születettek körében körülbelül 16 százalékos. 

Ennek okát alapvetően a "halasztgatásban" látják, de létezik ma már tudatos gyermektelenség is - hívta fel a figyelmet a szakértő. Szólt arról is, hogy

 a közvélekedés szerint a magas végzettségű, karrierépítő nőknél magas a gyermektelenek aránya, de a felmérésekben az látszik, hogy mostanra az alacsony státuszúak körében hasonlóan magas ez a szám, főleg azért, mert nem találnak partnert maguknak. 

Rövid Irén, a KINCS elemzési vezetője ismertette az intézmény múlt évi kutatását, amelyben arra keresték a választ, mit gondolnak az emberek a gyermektelenség okairól. 

Az eredmények szerint a válaszadóknak csak 1 százaléka gondolta azt, hogy a gyermektelenség ideális állapot, a többség legalább két gyereket tart ideálisnak, ugyanakkor a válaszadók is tapasztalták, hogy 2011. és 2022. között jelentősen megnőtt a 40 évesnél idősebbek körében a gyermektelenek száma. 

A gyermektelenséget befolyásoló tényezők között a megkérdezettek a tartós párkapcsolat hiányát sorolták az első helyre, majd a karrierépítést, az anyagi okokat és a meddőségi problémákat említették. 

A 40 év feletti válaszadók szintén a párkapcsolat hiányát tartották a legnagyobb problémának, a meddőségi problémákat azonban már a második helyre sorolták - ismertette a részleteket Rövid Irén. 

A rendezvényen bemutatták a Születési szakadék - Gyermektelen világ című dokumentumfilmet, amely a világ több táján felvett személyes interjúkon keresztül mutatja be, miért csökken évtizedek óta a születések száma a fejlett világban, rávilágít a népesedési folyamatok mögött meghúzódó okokra, valamint azok várható hatásaira a jövőben. 

Stephen J. Shaw, a film rendezője a nem tervezett gyermektelenség problémájára hívta fel a figyelmet,

 a legtöbb fiatal nő ugyanis szeretne gyermeket, mégis csak a nők 60-70 százaléka válik ténylegesen anyává. 

Azokban az országokban, amelyekben a kutatást végezte, a 30 éves gyermektelen nők legalább felének nem is lesz majd gyereke, és ennek oka a legtöbb esetben az, hogy nincs partnerük a megfelelő időben - mondta a filmrendező. 

Stephen J. Shaw elmondása szerint azt szeretné, ha filmje hatására témává válna a gyerekvállalás kérdése, amelyről - tapasztalatai szerint - a legtöbb országban a kormányok is félnek beszélni, az embereket pedig nem érdekli. Ennek fényében örömmel látja, hogy Magyarországon mernek erről beszélni - tette hozzá. 

Elmondta azt is, sokáig nem hitte, hogy van megoldás a születésszám csökkenésére, de arra jutott, hogy a nem tervezett gyermektelenség jelenségén az segítene, ha az emberek minél korábban vállalnának gyereket.

 Ezt kellene erősíteni, és ebben Magyarország nagyon jó példát mutat 

- jelentette ki. 

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke elmondta, hogy a - véleménye szerint nagyon elgondolkodtató és talán egy kicsit sokkoló- mostantól magyar felirattal is elérhető filmet már többmillióan megnézték a világon.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában