2024.06.02. 10:56
Oroszország légibombát dobott egy Harkiv megyei településre
830. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Egy nő egy lerombolt épület előtt áll Andriivka faluban
Forrás: Anadolu via AFP
Fotó: Metin Aktas
Őrizetbe vettek három férfit, akik koporsókat helyeztek ki az Eiffel-toronynál
Őrizetbe vettek három férfit, akik "francia katonák Ukrajnában" feliratú koporsókat helyeztek ki Párizsban, az Eiffel-toronynál - közölte vasárnap a francia rendőrség.
A tájékoztatás szerint az öt koporsót egy német, egy bolgár és egy ukrán állampolgárságú férfi szombaton rakta ki a francia főváros jelképének számító építmény közelében.
A gipsszel töltött faládákat francia zászlók borították.
A francia hatóságok feltételezett "külföldi beavatkozás" címén indítottak vizsgálatot az ügyben.
A koporsók szállítására használt teherautó sofőrjét még az Eiffel-toronynál őrizetbe vették. A férfi szombatra virradóra érkezett Bulgáriából Párizsba. Azt állította, hogy 40 eurót kapott azért, hogy a másik két férfit és a koporsókat leszállítsa. Az utóbbi két gyanúsítottat nem sokkal később a párizsi Bercy buszpályaudvaron fogták el, ahonnan Berlinbe utaztak volna tovább.
A figyelemkeltő akció elkövetői vasárnap továbbra is hatósági őrizetben voltak.
Emmanuel Macron francia elnök ismételten felvetette nyugati csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét.
Kormányzói hivatal: Oroszország légibombát dobott egy Harkiv megyei településre
Az orosz erők csapást mértek vasárnap délelőtt a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, Izjum közelében lévő Andrijivka településre, aminek következtében két idős ember, egy 76 éves nő és egy 85 éves férfi megsérült - közölte a régió kormányzói hivatala a Telegramon.
A hivatal hozzátette, hogy az előzetes információk szerint irányított légibombával mért csapást az orosz hadsereg. Egy lakóház megrongálódott és tűzbe borult.
Roman Mrocsko, Herszon katonai közigazgatásának vezetője reggel tájékoztatott arról, hogy a városban robbanások történtek. Szavai szerint az orosz hadsereg támadja Herszont a megye általuk megszállt részéből. A régió kormányzói hivatala közölte, hogy szombaton egy helyi lakos sérült meg orosz ágyúzások miatt.
A szomszédos megye székhelyéről, Odesszából is robbanásokat jelentettek. Az ukrán hadsereg légiriadó közben jelentette, hogy egy "nagy sebességű célpont" tart a város felé. Károkról és áldozatokról egyelőre sem Herszonból, sem Odesszából nem érkezett hír.
Később az ukrán haditengerészet parancsnoksága sajtóközleményt adott ki, amelyben közölte: egyes orosz sajtóorgánumok azt a hamis információt terjesztik, hogy az orosz hadsereg ukrán hadihajókat talált el. Ehelyett - mint a parancsnokság írta - Oroszország ismét polgári célpontokra mért csapást, károkat okozva a kikötői infrastruktúrában.
A haditengerészet további részletekbe nem bocsátkozott. Kiemelte egyúttal: "Oroszország továbbra is mindent megtesz, hogy blokkolja az ukrán kikötőkbe vezető tengeri útvonalakat".
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon azt írta, hogy az Ukrajnát éjszaka támadó 25 Sahid csapásmérő drónból 24-et megsemmisítettek. A déli Mikolajiv város közelében egy lelőtt drón roncsai tüzet okoztak egy ipari raktárban, de senki sem sérült meg.
Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról számolt be a Telegramon, hogy a múlt éjjel az ukrán erők lelőttek egy robotrepülőgépet és két Sahid drónt a régió felett.
Az ukrán vezérkar legfrissebb vasárnapi adatai szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette az 510 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett 25 orosz harckocsit, 49 tüzérségi és hat légvédelmi rendszert, valamint 82 drónt.
Olaf Scholz: megvédjük a NATO területének minden négyzetcentiméterét!
A NATO keleti szárnyának utóbbi időben történt megerősítése Oroszország elrettentését szolgálja - jelentette ki vasárnap Olaf Scholz német kancellár.
A német szociáldemokrata politikus a Kelet-német Gazdasági Fórumon tartott beszédében, amelyen Ingrida Simonyte litván miniszterelnök is részt vett, azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva előtt is világosnak kell lennie: a katonai szövetség szükség esetén kész megvédeni magát.
Scholz egyben kiemelte Németországnak a NATO balti államokban állomásoztatott kontingenseiben játszott vezető szerepét.
"Mivel az Oroszország jelentette fenyegetés nem ér véget, más szövetségesekkel közösen tavaly úgy döntöttünk, hogy további csapatokat telepítünk a balti országokba, és tartósan ott állomásoztatunk egy teljes dandárt a jövőben"
- emlékeztetett a német kancellár.
"Ezt a fordulatot a biztonságpolitikában az tette szükségessé, hogy meg kell mutatnunk Oroszországnak: készek vagyunk a NATO területének minden egyes négyzetcentiméterét megvédeni a támadásokkal szemben" - hangoztatta Scholz.
A német politikus rávilágított arra is, hogy a diplomáciai erőfeszítések csakis az erő pozíciójából lehetnek sikeresek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten óva intette a NATO-tagországokat attól, hogy engedélyezzék a kijevi vezetésnek az átadott nyugati fegyverek bevetését Oroszország területe ellen, miután több nyugati ország feloldotta a vonatkozó korlátozásokat.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken elutasította Moszkva figyelmeztetését. Mint mondta, a szövetség már többször hallott ilyet. Hangoztatta továbbá, hogy az önvédelem nem jelenti a helyzet elmérgesedését.
A donyecki Umanszke elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta a donyecki régióban lévő Umanszke települést az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán, miközben hatból öt frontszakaszon előrenyomult és 16 ukrán ellenrohamot vert vissza - közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
Igor Kimakovszkij, a "Donyecki Népköztársaság" vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy Umanszke bevétele lehetővé teszi az orosz hadsereg számára, hogy fokozza a csapásokat a karlivkai ukrán helyőrség utánpótlási útvonalaira és a szomszédos falvakban állomásozó ukrán csapatokra.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint másfél ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.
A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három tábori lőszerraktárt, egy Buk légvédelmi rendszer indítóállását, két MiG-29-es repülőgépet, két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, két páncélozott szállítójárművet, köztük egy amerikai Strykert, két lengyel Krab, egy brit Braveheart és egy ukrán Bohdana önjáró, valamint két-két amerikai M198-as és M777-es és egy brit F-70-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők 23 rakétáját, két Tocska-U operatív-taktikai rakétát, három francia HAMMER irányított légibombát, egy Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 50 drónt.
Az orosz statisztika szerint meghaladta a 25 ezret a háború kezdete óta megsemmisített ukrán drónok száma, a tábori tüzérségi lövegeké és aknavetőké pedig a tízezret.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója Telegram-csatornáján azt írta, hogy a régió több mint harminc települését érte csapás az elmúlt nap folyamán. Egy felrobbant lövedék megölte Igor Nyecsiporenkót, a Korocsai járás helyettes vezetőjét, felettesét és három kollégáját pedig megsebesítette.
Kurszk megyében, Krupec községben egy ukrán drónról ledobott robbanótöltet egy személyautó három utasának okozott sérüléseket. A sebesültek kórházi ápolásra szorultak.
Zelenszkij csalódott egyes nagyhatalmi vezetőknek a békecsúcstól való távolmaradása miatt
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki vasárnap Szingapúrban találkozott az amerikai védelmi miniszterrel, azt mondta, csalódott amiatt, hogy néhány nagyhatalom vezetője nem vállalta részvételét az Ukrajnáról szóló, Svájcban tartandó békecsúcson.
Kína jelezte, hogy elnöke, Hszi Csin-ping nem vesz részt a találkozón, Joe Biden amerikai elnök pedig még nem kötelezte el magát.
"Csalódottak vagyunk, hogy a világ néhány vezetője még nem erősítette meg részvételét a békecsúcson" - mondta Zelenszkij, anélkül, hogy név szerint megemlítette volna Kínát vagy az Egyesült Államokat.
Zelenszkij vasárnap Szingapúrban megbeszélést folytatott az amerikai védelmi miniszterrel. Az ukrán vezető Lloyd Austinnal a szingapúri Sangri-la Párbeszéd nevű biztonságpolitikai fórum keretében találkozott, amely a világ vezetőit, köztük az amerikai és a kínai védelmi minisztert tömörítő fórum.
Több mint száz ország és szervezet vállalta, hogy részt vesz a júniusra tervezett svájci csúcstalálkozón
- mondta Zelenszkij, és sürgette az ázsiai-csendes-óceáni térség országait, hogy csatlakozzanak.
Kína pénteken közölte, hogy nem vesz részt a svájci békekonferencián, mert nem teljesül azon feltétele, hogy az eseményen mind Oroszország, mind Ukrajna részt vegyen.
Zelenszkij és Austin azután találkozott, hogy az ukrán elnök pénteken előrelépésnek nevezte, hogy az Egyesült Államok engedélyt adott Kijevnek, hogy amerikaiak által szállított fegyvereket használhasson oroszországi célpontok elleni támadásra, bizonyos feltételek mellett.
Az ukrán elnök az amerikai miniszterrel folytatott tanácskozás után azt mondta, hogy a találkozó "nagyon jó" volt. Az X-en (korábban Twitter) közzétett nyilatkozatában Zelenszkij elmondta, hogy megvitatta országa védelmi szükségleteit, Ukrajna légvédelmi rendszerének megerősítését, az amerikai F-16-os vadászrepülőgépek szállításával kapcsolatos koalíció kérdését, továbbá egy kétoldalú biztonsági megállapodás kidolgozását.
Pat Ryder tábornok, a Pentagon szóvivője közölte, hogy Lloyd Austin megismételte "az Egyesült Államok megingathatatlan támogatását" Ukrajna számára.
Az elmúlt napokban Zelenszkij több európai országba is elutazott, hogy újabb katonai támogatást kérjen az ukrán hadseregnek.
Brit becslés az orosz áldozatokról
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának becslése szerint a háború kitörése óta elesett vagy megsebesült orosz katonák száma „valószínűleg elérte az 500 000-et” .
Vovcsanszk még ukrán kézen
Nazar Volosin ukrán katonai szóvivő azt mondta a nemzeti televíziónak, hogy az ukrán erők a határon belül 5 km-re lévő Vovcsanszk 70%-át ellenőrizték, amelyet orosz csapatok próbáltak elfoglalni.
13 sebesült, köztük 8 gyerek
Az ukrán ügyészség közleménye szerint szombaton egy lakóházakat ért orosz rakétacsapás 13 embert, köztük nyolc gyereket sebesített meg a Harkiv régióban található Balaklia városában. Az ügyészek azt is bejelentették, hogy a helyreállítási műveletek befejeződtek három rakétacsapás helyszínén pénteken Harkiv városában, ahol kilencen haltak meg, többségük egy súlyosan megrongálódott lakóházban.
Adóemelés készül Oroszországban
Miközben az ukrajnai háború tovább meríti a Kreml kasszáit, az orosz kormány azon fáradozik, hogy új finanszírozási módokat találjon. Elemzők szerint a megoldás a társasági adó emelése mellett egy új, progresszív jövedelemadó lehet, ami a gazdagokat célozza meg. A javaslatokat Putyin elnök még a választás előtt terjesztette elő.
Ha az orosz parlament elfogadja a változtatásokat, azok jövőre léphetnek életbe és 2,6 billió rubel bevétel-többletet generálhatnak.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. június 01-én az ukrán-magyar határszakaszon 6715 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 8381 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt szombaton:
Ukrán válság
- Washington nem törli el a nagy hatótávolságú rakéták ukrán használatára vonatkozó korlátozásokat – frissül
- A fehérorosz elnök utasítást adott az ukrajnai határra küldött erősítés visszavonására
- Zelenszkij elfogadta a tényt, hogy csak a háború végén csatlakozhat Ukrajna a NATO-hoz
- Kreml: a NATO de facto teljes mértékben részese az Ukrajna körüli konfliktusnak
- Több alkatrészét azonosították a kijevi gyermekkórházba csapódott rakétának
