Sramlizene – finomra hangolva

Sramli és finomra hangolva? Ellentmondásosnak érezhetik e fogalmakat egymáshoz kapcsolva azok, akik szeretik a mulatós, hangos, vérpezsdítő sváb zenét és táncot. Valóban, az utóbbi évtizedekben inkább ez a formája hódított a magyarországi németek „báli” muzsikájának, s a közismert szabadszájú (magyar) szövegekkel való éneklésének.

A falusi lagzik és mulatságok elengedhetetlen eleme ez a műfaj, de a 2006-ban alakult, négytagú Heimattöne Kapelle – talán Szülőföld hangjai-nak lehetne fordítani a zenekar nevét – mást tűzött maga elé. A sváb származású fiatalemberek tanult zenészek, őrzik eleik hagyományait, s kikutatták azt a tiszta forrást, amit a magyar népdalok és magyar nóta közötti különbségként megtettek mások. A Kárpát-medencében többszáz éve hazára lelt németek népdalai nem harsányak, vidámságuk is visszafogott volt eredetileg. Nos, ezeket keresték vissza a muzsikusok, s a kottákon kívül találtak olyan öregeket is, akik dallamot, szöveget át tudtak nekik adni a finomra hangolt dalokból. A szerelem, a huncutság nem maradt ki mégsem, s a magyar virtus is észrevétlen belopakodott a magyarországi német nemzetiségiek temperamentumába az együttélés évszázadai alatt.

Fotó: Heimattöne

Mohl Ferenc vértesboglári, Kindler Róbert és Berendi Nándor tarjáni, Knizner István tatabánya-felsőgallai születésű – gyermekkorukban mászott fülükbe és simult lelkükbe az autentikus sváb zene. A rátapadt túlzásokat elhagyták, eredetiségét visszahozták, s mindebből önálló stílust és műfajt teremtettek. Éneklésük különleges, lírai, egyedi hangzású. Több lemezük megjelent, országszerte ismertek, sokfelé hívják a fellépésükkor kékfestő kötényt tiszteletből magukra öltő ifjakat.

Vértesbogláron családias, baráti találkozó sikeredett tavaly a szelíd őszben. Az élőzene hangulata a vén akácfák alatt megdobogtatta az idősek szívét, többen táncra perdültek. A falu kívánságára Mohl Ferenc és unokanővére, Mohl Anna idén is megszervezte a Heimattreffent a zenekarral szeptember 8-ára, vasárnap délután négy órától. Most is a művelődési ház előtti tér a helyszín, s ha az eső megtréfálná a mulatozókat, a tágas terembe csak néhány lépésnyire vezet az út a tánc folytatásához.