A különleges hegység

Szurdokvölgyek, vadregényes táj és kilátók - Dobogókő és környéke a túrázók valódi paradicsoma, ahol télen síelni, tavasztól őszig pedig nagyokat sétálni és sziklát mászni is lehet. Budapesttől barátságos távolságban - elég közel ahhoz, hogy jól megközelíthető legyen, és elég távol ahhoz, hogy csendes, nyugodt környezetet találjunk - van Dobogókő, a Pilis és egyben az ország egyik legmagasabb pontja. Pilisszentkereszttől, az izgalmas, többségében szlovák nemzetiségű kis falutól északra, Budapest és Esztergom között nagyjából félúton, a Balti-tenger szintje felett közel hétszáz méter magasan fekszik.

Tetejéről lenyűgöző kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra vonulatai is kivehetőek. Dél felől lankásan emelkedik, észak felől viszont meredek sziklafalak és szurdokvölgyek határolják.

Dömösről közelítve Dobogókőre a Dunakanyar leglátogatottabb túraútvonalán küzdhetjük végig magunkat. Az út leglátványosabb része minden bizonnyal az a völgykatlan, ahol a meredek hegyoldalak között kanyargó kis patak medrében sok helyütt csak létrák és láncok segítségével lehet továbbhaladni. Túrázásban gyakorlatlanoknak, tériszonyosoknak viszont érdemes másik útvonalat választani, hiszen a Rám-szakadék vadregényes tája olykor foghíjas létrákkal, leszakadt kapaszkodókkal várja a túrázókat, akik tanúbizonyságot tehetnek vakmerőségükről és bátorságukról - lévén a völgy végigjárása némiképp balesetveszélyessé vált. 

A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 métert, míg szélessége helyenként a 3 métert sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak, a völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket. A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak.

Ám a Pilis még más kirándulóhelyeket is rejt, káprázatos kilátókkal és vadregényes tájakkal. A Föld szívét jelentő Dobogókő és a Rám-szakadék mellett a a Dera-szurdok is a Pilis egyik különlegessége. Olyan ritka kincseknek ad otthont, mint a búvópatak, a különféle földtörténeti korok kézzelfogható lenyomatai és a különleges klímával és sajátos növényvilággal jellemezhető szurdokerdő.

A hol eltűnő, hol újra felbukkanó patak a szurdokvölgy nagyobb területén hangos csobogással száguld végig egészen Szentendréig, ahol végül a Dunába torkollik.

A vadregényes Dera-szurdok, valamint a közeli Vaskapu-szoros és a Holdvilág-árok már nevéből adódóan is egészen romantikus hangulatot áraszt.

A túrázás - és a síelés is - komoly múltra tekint vissza Dobogókőn és környékén. Itt épült az ország első hegyi menedékháza is, amelyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. Az egykori menedékház ma turistamúzeum, hegymászás közben be is térhetünk körülnézni.

Itt jelölték ki az ország első sípályáját is, amely 1923 óta működik. A vadászatnak is komoly hagyománya van, a Pilisben minden állatfaj megtalálható, amely a többi hegyeinkben is honos. A nagyvadak közül szarvasok, őzek, muflonok, vaddisznók csatangolnak az erdőben. A kisebbek közül rókával, nyúllal, mókussal találkozhatunk túráink során.

Ha meguntuk a túrázást, végigjárhatjuk a Dunakanyar kis településeit, betérhetünk Pilisszentkeresztre, ahol a Bánk bán szereplőinek sorsát is kutathatjuk, hiszen itt temették el II. Endre feleségét, Gertrudis királynét.

Szurdokvölgyek, vadregényes táj és kilátók - Dobogókő és környéke minden bizonnyal páratlan túraparadicsom hazánkban, ahol az indiai nagykövettől a dalai lámáig rengetegen megfordultak már. S ha nem is a táj, inkább az itt áramló energiák érdekelték őket, bizonyára vetettek néhány elismerő pillantást a vadul kanyargó Dunára, a kacéran sorakozó erdőkre és zord szurdokokra.