2017.09.22. 10:30
Sárospatak: A Bodrog-parti Athén
SÁROSPATAK A Zempléni-hegységben, a Bodrog partján fekvő, kulturális értékekben, műemlékekben gazdag kisváros.
A várost monumentális épületek díszítik. Makovecz tér, szemben a Comenius tanítóképző
Fotó: Müller Anikó Hanga
Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia. A középkorban fontos kereskedelmi állomás volt. Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet. Mátyás királytól Patak vásártartási jogot kapott. A mai várkastélyt – amely hazánk legnagyszerűbb késő reneszánsz műemlékei közé tartozik, s az ország legjelentősebb Rákóczi-kultuszhelye – és a hozzákapcsolódó város erődítéseit Perényi Péter főispán építtette az 1530-as években. Több híres nemesi família is birtokolta, a Dobó, a Lorántffy, majd a Rákóczi- család. Itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával. Nem végvár volt, hanem magánföldesúri birtokközpont. Először a Vörös-torony készült el. I. Rákóczi György 1616-ban lett a birtok földesura, miután feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát. Ekkor élte az épület a fénykorát, itt rendezte be a család udvartartását, innen irányították birtokaikat.
A külső udvaron működött 1631-től 1648-ig az ágyúöntő műhely. A vár egyik kis szobája mennyezetét rózsák díszítik, itt tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A Rákócziak idején a 17. században nagyszabású építkezések folytak az akkoriban divatos reneszánsz formavilág jegyei szerint. A belső udvaron látható gyönyörű Lorántffy-loggia, a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása. A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost, hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését.
Az épület – amelyet az ötszáz forintosunk hátoldalán láthatunk – a nemzeti örökség része. A vár Rákóczi-kiállítása 2003-ban megkapta az Év Múzeuma díjat. 1531-ben Perényi Péter alapította a legendás Református Kollégiumot, amely az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt. Fénykorát Lorántffy Zsuzsanna mecenatúrája alatt élte. Meghívására érkezett ide Comenius, a kor leghíresebb pedagógusa, aki az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ideérkezése feltételéül szabta egy nyomda felállítását.
Már a fejedelem is gondolkodott az iskolai nyomda felállításán, a betűket is meghozatta hozzá, a terv azonban csak halála után, felesége jóvoltából valósult meg. 1652-ben Renius nyomdász vezetésével jelent meg az első nyomtatott kiadvány, ez Comenius beköszöntő beszéde volt. A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.
A ma is működő gimnázium épületében az iskolatörténeti kiállítás mellett a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár a legszebb látnivaló. Négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet megjelenítő allegorikus alakokat. A kollégium bejáratával szemben a héthektáros természetvédelmi területen az egykori híres diákok és patrónusok szobrai láthatók. Sárospatak legrégebbi temploma a Vár, illetve a Szent Erzsébet nevet viseli. Az Árpád-házi királyok idejében egy kis kápolna épült az udvartartás számára, később mellette egy nagyobb román stílusú templom, amelynek alapfalai az 1965. évi ásatások során kerültek felszínre. A 14. században épített gótikus templom leégése után a 15. század végére épült a háromhajós csarnoktemplom. Főoltára barokk, az oltárkép Maulbertsch alkotása, a miséző asztal II. Rákóczi Ferenc tárgyalóasztala volt. Egy ötvözött szekrényben őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét, tenyérnyi nagyságú selyembrokátját, bizánci eredetű ruhadarabját, és egy picike koponyacsont darabját.
Az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Tanítóképző Főiskola épülete 1913-ban Lechner Jenő és Varga László műépítészek tervei alapján, felsőmagyarországi reneszánsz stílusban épült, az előtte álló Pataki diák bronzszobor Borsi Antal alkotása. A tér Makovecz Imre nevét viseli, a főiskolával szemben áll az általa tervezett Művelődés Háza, amelyet a világ tíz legszebb épülete közé soroltak. A város mindenképp megér egy hét végi nagy, családos sétát.