Utazzunk a fenséges Isztriára!

Ha mediterrán hangulatra vágynánk, leggyorsabban, legkönnyebben a horvát tengerpart és az Isztriai-félsziget érhető el Magyarországról. Annyira közel van, hogy a Balaton északi partjáról hat óra alatt kényelmesen elérhetőek a szárazföldhöz közelebbi részei. A hatórás út azonban csak akkor teljesíthető, ha okosan választjuk meg az utazás időpontját. Bár egyre jobban kopik a szombattól szombatig tartó turnusok gyakorlata, még mindig rengetegen kezdik ezen a napon a szabadságukat. A belföldi turizmussal együtt ez hatalmas dugókat okoz jellemzően az autópályák fizetőkapuinál. Rijekáig a horvát szakaszra 124 kunát, körülbelül 5200 forintot kell fizetni egy útra, de az Isztriai-félszigeten belül is van díjfizetés, úti céltól függően változó mértékben. Érdemes bankkártyát használni, mert a készpénzes sor a fizetőkapuknál általában sokkal hosszabb, mint ami a bankkártyás kapuknál áll.

A félsziget keleti és nyugati partja eltérő hangulatú. A keleti part középső részei kevésbé felkapottak, vadregényesek, kevésbé kiépítettek. A nyugati parton viszont szinte mindenhol kialakítottak kavicsos partrészeket, ahol kisgyerekkel is könnyebb a mártózás. A tengerpartok gyönyörűek és sziklásak, úszócipő nélkül nem érdemes elindulni. Természetesen homokos tengerpart is van az Isztria csücskén, Medulinban és Umagon. Isztria középső részei is nagyon szépek. Karszterdők, középkori kisvárosok és falvak váltakoznak, és itt van a világ egyik legkisebb városkája, a mindössze 23 lakosú Hum is. Ezeken a részeken terem a Tuber magnatum, magyarul az isztriai szarvasgomba, melyet a legjobb szarvasgombának tartanak. Ezzel és jóval olcsóbb fekete rokonával, a nyári szarvasgombával minden tengerparti kisváros piacán és az éttermekben lehet találkozni. Nemcsak a szarvasgombát, de a házi sajtokat, a szárított fügét és a kiváló borokat is érdemes megkóstolni. Ezeket egyformán jó minőségben és ízben, általában egységáron árulják az utak melletti parkolókban helyi termelők.

Bár rossz időre a szezonban nem nagyon kell készülni, az olasz hangulatú, mediterrán kisvárosokban sok a látnivaló és pezsgő az éjszakai élet.

Pula leghíresebb látnivalója a római kori amfiteátrum, mely ma rendezvények, koncertek és filmfesztiválok helyszíne. Rovinj leghíresebb látnivalója a Szent Eufémia-templom, melynek épületében Szent Eufémia 3. századi szarkofágja látható, melyet a legenda szerint Rovinjnál vetett partra a tenger.

A városka gazdag ókori, román és gótikus emlékekben. Pazin kastélyáról híres. A mészkőfennsíkra épült várkastélyt a IX. században építették. A vár előtt egy mély szakadék, a Pazinčica-patak szurdoka és egy barlang található.

A barlang arról híres, hogy Jules Verne regényének főhőse, Sándor Mátyás ezen a barlangon keresztül menekült el üldözői elől.

Nekünk, magyaroknak különösen kedves Opatija, korábbi nevén Abbázia városkája, mely az Osztrák-Magyar Monarchia kedvenc nyaralóhelye volt. Hangulata ma is a császárvárost idézi. Opatija Balatonfüred testvérvárosa, lakói szívesen fogadják a magyar vendégeket.

A LEGKISEBB VÁROS

Hum falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Buzethez tartozik. A világ legkisebb városaként is szokták emlí-teni, mivel csekély lakossága mellett megmaradtak városi jellegzetességei.

Az Isztriai-félsziget északi részének közepén, Lovrantól északnyugatra, Pazintól 20 km-re északkeletre, a Mirna folyó forrása fölötti dombon fekszik.

A nyugati oldalon a települést a középkori városfal zárja be, megmaradt részeit beépítették a lakóházak falaiba. A falunak 1857-ben 84, 1910-ben 119, 2011-ben 30 lakosa volt.