Tokaj-Hegyalja borászati szempontból hatalmas megújuláson ment keresztül

A borvidék kapuja Szerencs, innét kezdhetjük az ismerkedést a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidékkel, amelyet a világon elsőként 1737-ben, királyi rendeletnek köszönhetően zárt borvidéknek nyilvánítottak. A 2002 óta a világörökségi védettséget élvező terület az ország északkeleti részén, a Bodrog és a Tisza felső folyásánál 87 kilométer hosszúságban és 3-4 kilométer szélességben egészen Sátoraljaújhelyig tart.

Három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy háromszögében terül el, 5500 hektáron. A szőlővel borított, napsütötte lankákat kezdetben éppen ezért egyszerűen csak Hegyaljának nevezték, Tokaj neve később, a XVII. századtól kapcsolódott hozzá, amikor a város meghatározó szereplője lett a borvidék életének. A Bodrog és a Tisza találkozásánál fekvő település már az Árpád-korban is létezett, csomópontként, vízi átkelőhelyként szolgált az észak felé irányuló kereskedelemben. Egy 1290-ból származó hiteles oklevél szerint földvára, később kővára is volt, feltárása ma is tart. Tokajban jelenleg négy és fél ezren laknak, a turisztikai szezonban és az őszi szüret idején azonban a város sok ezer látogatót fogad. A legfőbb vonzerő természetesen a tokaji bor és az ehhez kapcsolódó évszázados kultúra, amelynek hagyományait a Szerelmi pincesor őrzi.

A város sokszínű történelme azonban rendkívül gazdag látnivalókat kínál. Érdekes a múltja a Tokaji Múzeum épületének is, ahol egykoron az orosz borfelvásárlási bizottság állomásozott, fontos küldetése lévén: a szentpétervári cári udvar folyamatosan igényelte a nemes tokaji nedűt.

Tokaj-Hegyalja borászati szempontból hatalmas megújuláson ment keresztül az utóbbi évtizedben. Neves hazai és külföldi borászok telepedtek le a borvidéken, akik megújítva viszik tovább a bor és a gasztronómia nemes tradícióit. E téren az egyik kiemelkedő település Mád, amely a furmint hazája, és augusztusban fergeteges furmintünnepre invitálja a turistákat.

A hegyaljai települések közül Mád rendelkezik a legnagyobb és legkitűnőbb szőlőterülettel. Ha végigmegyünk a honfoglaláskor már létező, ősrégi település főutcáján, a gyönyörű, régi felújított épületekben borházak, vendégházak, pincészetek és vendéglők sora a tokaji borhoz méltó, igényes tartalommal csábítja a közönséget.

A látnivalók közül kiemelkedő az egykor olasz mesterek által épített mádi zsinagóga, amelynek felújítása Europa Nostra-díjat kapott. A közelében érdemes megtekinteni a XVIII. században alapított, szintén újjávarázsolt rabbiképző iskolát, a város határában pedig a zsidó temetőt.