2020.08.09. 13:00
A település vélhetően Vazul Árpád-házi herceg után kapta a nevét
A Balaton-felvidék hazánk egyik legszebb, változatos tája és legnépszerűbb idegenforgalmi régiója a medencékkel, tanúhegyekkel, szőlőültetvényekkel, történelmi emlékekkel s a turisták által még kevésbé felfedezett kisebb, de igen hangulatos településekkel.
A Szent Jakab-forrásfő és a kis tó, melyen a szabadtéri színpad áll
Fotó: Korosa Titanilla
Ilyen kis ékszerdoboz Vászoly falu is Pécsely és Dörgicse között. Balatonfüredtől 15, Aszófőtől 10 kilométerre található, de Siófokról sem tart sokáig megközelíteni, ha felszállunk Szántódon egy kompra autóval, majd átérve az északi partra Tihany érintésével már gépkocsival folytatjuk tovább az utat.
A lakosság fő megélhetési forrását a szőlőbirtokok adták
A település nevét vélhetően Vazul Árpád-házi hercegről kapta, legalábbis a helyi szájhagyomány így tartja, mivel a királyi család tagjának a környéken voltak birtokai. Vazul Szent István király unokatestvére volt, az ő fia lett I. András király, a tihanyi apátságot megalapító uralkodónk. De ugorjunk vissza az időben: a régészeti kutatások és leletek azt bizonyítják, hogy ez a bővizű kis völgy ősi idők óta lakott hely volt, kő- és bronzkori települések nyomait, római kori lakóházak, sírok maradványait, illetve római pénzérméket is találtak a kutatók. A középkori Vászoly falu templomát Szent Kereszt egyház néven egy 1230-as oklevél említi, a templom maradványai ma is megvannak a Pusztaszentegyházi-dűlőben. A Balaton-felvidéken a lakosság fő megélhetési forrását a szőlőbirtokok adták, ma is találunk ültetvényt jócskán, pedig a török hódoltság alatt lakatlanná vált területre csak a 17. század végén települhettek be a környékbeli magyarok, és szervezték újjá a falusi társadalmat. A fejlődést a két világháború törte meg, így Vászoly legújabb kori történetében a korábban elsorvasztásra ítélt falu fejlesztését tűzték ki célul.
A központból indulva, ahol tábla mutatja a látnivalók helyét és egy étterem is hívogat, kellemes séta során könnyen bejárható a kistelepülés. Gyorsan elérjük a Szent Jakab-forrást és a tavat, ahol a vízre színpadot is építettek, mely színházi és zenés produkcióknak ad helyet. Az árnyas fáktól ölelt csendes pihenőhelyen szépen kidolgozott forrásfőt találunk, melyen a Szent Jakab- zarándokutat jelző kagyló motívuma is szerepel. Szólnak legendák a víz gyógyító hatásáról, de ez hivatalosan nem igazolt, a víz nem bevizsgált, így nem iható, még ha tisztának is tűnik.
A falu védőszentjének tartják Szent Jakabot, az ő nevét viseli a klasszicista stílusú templom is. A forrástól felfelé továbbindulva az úton, majd leereszkedve érjük el a műemléket és annak kertjét, ahol szintén meg lehet pihenni és hűsölni, közben pedig takaros, felújított zsúpfedeles házakban gyönyörködhetünk a viszonylag szűk utcákon. Ha közben megéheznénk, több kellemes vendéglátóhelyre is betérhetünk. Továbbindulva a községből egy öt kilométer hosszú, védett bükkerdőn, majd napsütötte szőlőültetvények között kanyargó úton érünk el a Balatonhoz, vagy választhatjuk a szomszédos Dörgicsét, ahol Árpád-kori templomromok és más műemlékek felfedezése vár a látogatóra.