Régi korokról mesél a gyulafehérvári városközpont

Gyulafehérvár – vagy a III. Károly magyar király után Károlyfehérvárnak is nevezett város – ma Romániában található. A Maros és az Ompoly összefolyásánál fekvő várost biztosan a legfontosabb erdélyi települések között tarthatjuk számon: Erdély ősi történelmi fővárosa, a Gyulafehérvári főegyházmegye (korábbi nevén Erdélyi egyházmegye) székhelye, egyúttal a román ortodox egyház erdélyi székvárosa.

1542 és 1690 között az Erdélyi Fejedelemség fővárosa volt, majd Fehér, illetve 1775-től Alsó-Fehér vármegye székhelye.

Jelenleg municípiumként Fehér megye székhelye. A magyar nevében a gyula előtag az egykori méltóságnévre utal, amelyből később kifejlődött a vajda cím. A Karlsburg német név pedig újabb várának építtetőjére, III. Károly magyar királyra (VI. Károly néven német-római császárra) emlékeztet.

Történelmére visszatekintve elmondható, hogy a honfoglalás után hamarosan komoly fejlődésnek indult. I. (Szent) István 1009-ben megalapította az erdélyi püspökséget, melynek Gyulafehérvár lett a központja, székesegyházat is építettek. Ez a templom később elpusztult, majd a tatárjárás során gyakorlatilag az egész város porig égett. IV. Béla azonban nem hagyta veszni, így hamar újjáépült. Ekkor hozták létre – korábbi romjain – a ma is álló gótikus, háromhajós Szent Mihály-székesegyházat.

Érdekesség, hogy építése nem volt zavartalan, ugyanis a szászok 1277-ben betörtek a városba, és újra felgyújtották a templomot, a híveket pedig lemészárolták. Teljességében csak Hunyadi János idején készült el a székesegyház, aki ezután itt jelölte ki temetkezési helyét. I. (Hunyadi) Mátyás különös módon az addigra ódonná, védhetetlenné vált város falait és fontosabb épületeit leromboltatta. De a város ismét hamarosan talpra állt, visszaszerezve régi jogait.

Később több erdélyi fejedelem is ide temetkezett, mint például Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, továbbá itt nyugszik János Zsigmond is. A csillag alakú, olasz és holland mintára, a 18. század elején épült modern vár napjainkban is nagyon szép állapotban várja a látogatókat. Szakemberek véleménye szerint az elmúlt kétezer évben ez a harmadik vár ezen a helyen. Az első a római castrum volt, a második a gyula által épített „Fehérvár”, melynek építésénél a castrum alapjait és köveit használták fel.

Gyulafehérvár történelmi központja 1991 óta a világörökség javaslati listáján szereplő helyszín. A középkori óvárost körülölelő falakon belül található Erdély legjelentősebb román kori épületeként az említett 13. századi székesegyház (mely ma szabadon látogatható), a régi püspöki palota, amely a 16. században fejedelmi palotává lett, a jelenlegi püspöki palota, az Apor-palota, az 1792-ben létrehozott, ősnyomtatványairól és kódexgyűjteményéről világhírű Batthyáneum nevű püspöki könyvtár, illetve az 1922-ben épült ortodox katedrális.