2021.01.30. 15:00
Okkal vált az egyik legsokszínűbb turisztikai célponttá a Zemplén
A magával ragadó táj, a történelmi emlékek, az aktív pihenést szolgáló lehetőségek és a Tokaj-hegyaljai borvidék közelsége az egyik legsokszínűbb turisztikai célponttá teszik a Zemplént.
Erdőbénye és a települést körülölelő dombok panorámája a Mulató-hegyről
Fotó: Marton Attila / Veszprémi Napló
A térség nem tartozik Magyarország népszerű úti céljai közé, pedig hazánk északkeleti csücske többnapos tartózkodást és rendszeres visszatérést érdemelne. A Zemplénben néhány tíz kilométeres körben olyan sok látnivaló és élmény várja az utazót, amelyekért az ország más részében megyéket kellene keresztül-kasul átutazni.
A térség egyértelműen legvonzóbb eleme a táj szépsége: a Zemplén érintetlen erdősége kiterjedésében egyedülálló hazánkban. A pompás lankák és erdőrengetegek számos könnyebb és nehezebb túraútvonalon barangolhatók be, és nem mellesleg válogatni lehet a 600-700 méter feletti csúcsok és kilátópontok közül, amelyekre felkaptatva lenyűgöző kilátás tárul a túrázó elé. (A Zempléni-hegység legmagasabb pontja a Nagy-Milic, 895 méterrel.) Különleges látványt nyújt a Megyer-hegyi tengerszem: valójában nem tengerszem, a tó az egykori malomkőbánya medrében alakult ki, a tavat körülvevő sziklafalak 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé.
Ha valaki a térség panorámájában szeretne gyönyörködni érdemi sportteljesítmény nélkül, arra is van lehetőség: a térség középkori végvárai persze nem csak ezért ajánlottak. A 13. század elején andezitkúp tetejére épülő füzéri vár – ahol a mohácsi csata után egy ideig még a Szent Koronát is őrizték – például az utóbbi évtizedekben újjáépült, modern interaktív bemutatóhellyé válva. Történelmi kisugárzásával és panorámájával kiemelhető még a vulkanikus hegyre épülő regéci vár – ahol évekig élt a későbbi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc édesanyjával, Zrínyi Ilonával, és ahol az utóbbi években szintén jelentős rekonstrukciós munkákat végeztek –, valamint a boldogkői vár, amely hazánk egyik legépebben megmaradó középkori vára. Szintén a legek sorát gyarapítja a sárospataki vár: ez a hazai reneszánsz építészet egyik legjelentősebb emléke. A várat az 1530-as években kezdték építeni, és később a Rákóczi-család uradalmának központja volt. A térség szakrális emlékei közül a legismertebb az első magyar nyelvű Biblia nyomtatott változatának helyszíne, Vizsoly, ahol meg is nézhetünk egy eredeti példányt az Árpád-kori református templomban.
A Zemplén földrajzi-természeti adottságai sok lehetőséget kínálnak az aktív kikapcsolódás kedvelőinek a már említett gyalogtúrák mellett is. A dimbes-dombos vidéken többfelé épült kerékpárút, de földutakon, erdészeti utakon és a Zemplén belsejében kanyargó, változó minőségű mellékutakon is gurulhatunk. A vízi sportok szerelmesei szintén nem fognak unatkozni a térségben: míg a lassabb folyású Bodrog a kezdő evezősöknek is ajánlott, a Hernád csak a gyakorlottabb vízitúrázóknak javallott, mert a folyó helyenként vadvízi jellegű.
Egy eseménydús nap lezárása lehet a hegyaljai nedűk kóstolása a tokaji borpincékben: bár a borvidékről legtöbbeknek az aszú ugrik be, de a száraz fehérborok terén is minőségi és bőséges választékot kínálnak a pincészetek.