Mit kell tudnod, ha külföldre mennél tanulni?

Első lépésként nézz utána, milyen cserediákprogramok közül tudsz választani, mi fér bele neked. Az Erasmus programban ösztöndíjjal utazhatsz, aminek az összege országonként eltérő. Ezért fontos előre tervezni, mert ez az összeg – ami szerintem nagyon jó és nagy segítség – én úgy mondanám, hogy kiegészítő. Érdemes időben elkezdeni félretenni rá, mert az, hogy a program alatt valaki dolgozzon is kint, bár nem lehetetlen, nehezen fér bele az időbe.

Főként a saját tapasztalatom osztom meg, de legyen ez bármilyen program, fontos, hogy alaposan utánanézz a pályázatkiírásnak. Ne ijedj meg! A rengeteg információ és feltétel között én is elvesztem. Időt kell szánni rá, többször elolvasni, mire kialakul egy képed róla, és még ezután sincs vége az információáradatnak. Türelemjáték. Nem titok, hogy ez egy nagyon hosszú folyamat, rengeteg adminisztrációs munkával jár együtt. Folyamatos levelezés, egyeztetés, ha­táridők, szerződések, várakozás. És ez még csak a papírmunka része.

Mivel nagy az érdeklődés, a legjobb helyekért versengés van. Több várost is meg lehet pályázni, és ahhoz, hogy ne kerülj lejjebb a saját listádon, a következő tanácsok hasznosak lehetnek. Ha megvan a célország, ahol tanulnál majd, akkor érdemes jelentkezni az egyetemi nyelvkurzusra, ha van ilyen. Amellett, hogy elsajátítod az alapokat, és belelátsz a kultúrába, ha aktívan részt veszel az órákon, akár egy tanári ajánlást is kérhetsz. Az is előny, ha jelentkezel segítőnek az egyetemre érkező cserediákok mentorálására. Ezt egyébként írják is, hogy pluszpont a pályázatnál. Én felkerestem a program szervezőjét és külön kértem, hogy spanyol diákot mentorálhassak. És hát nem utolsósorban az addigi tanulmányi átlag is beleszámít, illetve a különböző eredmények, például a nyelvvizsga. Szintén a jelentkezés része a személyes/online beszélgetés, ahol hasonló kérdésekre kell számítani, mint hogy „miért szeretnél külföldön tanulni?” Ha az „elegem van, bulizni/nyaralni szeretnék” helyett itt a tanulmányaidra, nyelv- és önfejlesztésre fókuszálsz, az is egy jó pont. Nem biztos, hogy az adott ország nyelvével fejlődsz majd a legjobban. Mivel sok programot szerveznek nekünk cserediákoknak, a legtöbb barátom nem spanyol, hanem a világ mindenféle pontjáról érkezett, a közös nyelvünk pedig az angol. Így felmerül a kérdés, hogy mennyire kell beszélni az adott ország nyelvét, ha valaki külföldre megy tanulni. A válasz nem olyan egyértelmű, mint amennyire nekem annak tűnt elsőre. Országonként eltérő lehet a válasz. Hallottam már régebben is, de most meg is tapasztalom, hogy a spanyolok nem igazán beszélnek angolul. Habár anglisztika szakon tanulok, a szaktársaimmal „spanglish”-t beszélünk, azaz félig spanyolul félig angolul kommunikálunk. Ebből következik a kérdés, hogy „mi a célod a kint töltött idő alatt?” Ha van egy konkrét elképzelésed, például a helyiekkel barátkoznál, vagy nyelvvizsgát szeretnél, akkor érdemes egy alaptudással kimenni, de ha a programot a nyaralás vagy éppen bulizás céljából választod – persze nem zárja ki egyik sem a másikat – akkor nem feltétlen lesz rá szükséged.

Fiatal diák szól a fiatal diákokhoz - Sándor Tamara egyetemista, Spanyolországban tanul. Az első szemesztert kipipálta, így már sok tapasztalatra tett szert. Tamarától nem áll távol az írás, cikkeivel korábban már találkozhattak lapunkban. Gimnazistaként először a Séta rovatban csillogtatta meg tudását, később az újságírás többi szeletébe is belekóstolt. Most élményeiről tudósít a fiatal útkeresőknek, ez indokolja a tegeződő, közvetlen hangnemet. – Tartsatok velem, mert a továbbiakban hasonló írásokkal és tanácsokkal készülök – buzdítja a diákokat.