Késszúrással kezdődött

Néhány napja némi vér öntötte el A konyha kemény padozatát. Történt ugyanis egy kis üzemi baleset. Ahogy a költőóriás írta, késsel szúrtam nem színezem, hisz emberek vagyunk. S mint megdöföttek hirtelen majd mi is lerogyunk. Hát így is történt. Először az éles kés okozta fájdalom miatt, aztán pedig amiatt ereszkedtem térdre, hogy eltüntessem a vérnyomokat.

Aztán persze ahogy az lenni szokott a nagy sietségben, a házipatikában fellelhető eszközökkel próbáltam csökkenteni a vérzést, fertőtleníteni a sebet. Mondanom sem kell, hogy ilyenkor az ember nem talál semmit, de azért mégis megoldódik valahogy, és miközben a kezdett gézlapokkal és ragszalaggal küzd az ember, megfogadja, hogy az első adandó alkalommal beszerez néhány doboz sebtapaszt, hogy ez a sebzett kézen végzett barkácsolás ne történjen meg mégegyszer.

Nem lényeg, hogy miért de másnap az utam egy távolkeleti áruház mellett vezetett, Hirtelen ötlettől vezérelve beugrottam és a két tucatnyi választékból levettem négy különbözőt. Volt kicsi, nagy, kerek és vágható is közöttük és némi sorban állás után eljutottam a pénztárgépet kezelő nőhöz, aki fülhallgató segítségével tartotta a kapcsolatot Kínával.

Ettől a pillanattól egy olyan folyamat kezdődött amitől ez a hétköznapi történet kezdett vérfagyasztóvá válni. A pénztáros minden egyes dobozt felnyitott. Beletúrt a mélyükbe, kivette a tapaszokat, melyeket a lopásgátló tűivel döftek keresztül.

Ez azt jelenti, hogy már nem először bontották ki, hiszen valaki oda is tette ezeket az eszközöket. Aztán visszatömte A már egy cseppet sem steril sebkötözőket a dobozokba. Szóvá tettem a dolgot de ő csak beszélt tovább a telefonba. Így nem túl elégedetten, de távoztam a fizetés után.
Ezzel nincs vége a történetnek ugyanis a kijáratnál a hangos sípolás törte meg a meglehetősen mérges lépteim lendületét. Egy magyar eladó fut felém és kéri hogy vigyem vissza hadd nézze meg a dobozokat. És a folyamat elkezdődött elölről, vagyis ő is feltépte a már egyébként is rossz állapotú dobozokat és a gyanú beigazolódott, az egyikben 2 ilyen mágneses kütyü is lapult.

A kérdés csak az hogy melyiket ítéli el jobban az ember. Arra legyek mérges, aki képes sebtapaszt lopni, vagy arra, aki képes ezeket a lapokat koszos tűkkel és hasonló kézzel használhatatlanná tenni még az eladás előtt?