Lelegelt repceföld, vadlibák inváziója Fejérben

A probléma – mint Hirják András termelési vezérigazgató-helyettestől megtudtuk – nem új keletű, ilyen károkozás korábban is előfordult. A harcot azonban nehéz felvenni a madarakkal, amelyeknek (érthető módon) valahol táplálkozniuk kell, ha életben akarnak maradni. Vagyis ott szerzik be a táplálékukat, ahol tudják. – A libák jelenlétére számítani lehet az elkövetkező években is – mondta a termelési vezérigazgató-helyettes, aki szerint csökkenteni lehet ugyan a probléma mértékét, de a végleges megoldás még várat magára.

– A károkozást csökkenthetjük a vadlibák zavarásával, de ez nagyjából azt fogja eredményezni, hogy a madarak átrepülnek egy olyan területre, ahol nem háborgatják őket – részletezte a probléma összetettségét Hirják András. Véleménye szerint bár készülni lehet erre a küzdelemre, mivel a libák kártétele szoros összefüggésben van az időjárással, nem biztos, hogy érdemes is megtenni ezt.

– Alapvetően a téli időjárás az, ami a probléma kiindulópontja. Ha nagy hóval jár a tél, a madarak nehezen találják meg a táplálékot a vetéseken. Ha a tél folyamán nincsen hó, akkor jobban eloszlanak a rendelkezésre álló területen, nem olyan feltűnő a jelenlétük. Az ilyen teleken, amikor hiányos a hótakaró, ellepik a fedetlen részeket, és látványosan tüntetik el a növényzetet… Egyébként nem a repce a fő táplálékuk, hanem inkább a fűfélék. A termesztett kultúrák közül a búza.

Azonban ebben a szezonban jellemzően gyengén keltek az őszi kalászosok, és lehet, hogy a pozsgásabb, erősebb repce bizonyult könnyebben elérhető tápláléknak – vázolta fel az összefüggéseket a termelési vezérigazgató-helyettes. A gazdasági vonulatot tekintve hozzátette: – A liba aktívan legelő állat, és képes a gyökérzetig „kirágni” a növényt. Nem véletlen, hogy régen a háziasított libáknak egy úgynevezett libalegelőt tartottak fenn. Nyilván azok a növények, amelyek elszenvedik a legelési kárt, hátrányból indulnak, sok közülük csak oldalhajtást tud fejleszteni. Ebből fakadóan számítani lehet terméskiesésre, de ennek mértékét csak a későbbiekben látjuk.

S bár ezúttal Fejér megye déli részéről szóltunk, a jelenség egyéb vízterületek környékén is felütheti fejét. „Az elmúlt években, úgy tudom, Dinnyés környékén is volt hasonló gond” – válaszolta Hirják András.