Ezekről döntött az Országgyűlés hétfőn! (videó)

Szigorodnak az élelmiszerek forgalomba hozásának feltételei

Szigorodnak az élelmiszerek forgalomba hozásának feltételei, és a kiszabható bírságok is jelentősen emelkednek az élelmiszer-biztonságról szóló törvény módosítása alapján. A képviselők a KDNP-s Tarnai Richárd által kezdeményezett módosításokat 313 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett fogadták el.

A módosítás rögzíti, hogy a hamisított termék előállítása és forgalomba hozatala tilos. Így tilos például az olyan élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásoknak nem megfelelően állították elő, továbbá amelyet nem engedélyezett, nem nyilvántartott módon állítottak elő, hoztak forgalomba. Nem szabad forgalomba hozni olyan élelmiszert sem, amelynek előállítása során meg nem engedett összetevőt használtak fel, amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő volt, amelynek minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejét jogellenesen meghosszabbították, valamint amelyet nem emberi fogyasztásra szánt anyagok felhasználásával történt.

Várhatóan milliárdos telekadót kell fizetnie a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosának

Egyetértett a parlament a fideszes Riz Levente javaslatával, amely várhatóan egymilliárdos összegű telekadó-fizetésre kötelezné a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosát.

A javaslatot korábban támogatásáról biztosította Kósa Lajos debreceni polgármester is, aki a helyi adókról szóló törvény módosítását kezdeményezte. Ennek kiegészítését indítványozta a XVII. kerület ugyancsak fideszes polgármestere. Előterjesztését 287 igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés; a kormánypártok és a Jobbik támogatta, az LMP és az MSZP ellene szavazott. A törvényt várhatóan egy hét múlva fogadják el.

Riz Levente azt kezdeményezte, hogy a jelenlegi szabályozással szemben a repülőterek területének meghatározott része is teleknek minősüljön, vagyis - ellentétben például a közutakkal, vasúti pályákkal - helyi adót kelljen fizetni utánuk. A javaslattal a kormány nem értett egyet, s azt a költségvetési bizottság többsége sem támogatta, a parlament azonban megszavazta.

Legalább 750 millió forintot kell befizetnie a büdzsébe Esztergomnak

Több száz - legalább 750 - millió forintot kell befizetnie idén Esztergom önkormányzatának a központi költségvetésbe az állam által a várostól átvett intézmények után az Országgyűlés döntése értelmében.

A javaslatra az ellenzéki politikusok mellett négy kormánypárti képviselő - köztük a fideszes Meggyes Tamás, Esztergom volt polgármestere - is nemet mondott.

A jogszabály alapján Esztergom önkormányzata április 15-ig 350 millió, szeptember 30-ig 400 millió forintot köteles befizetni, december 20-ig pedig az intézményátvétellel kapcsolatos költségvetési előirányzatból fennmaradó összeget. Ha a város nem fizet, az államkincstár jogosult az összeget inkasszózni az önkormányzattól. Az első befizetési kötelezettség azonban csökken a januártól márciusig már levont összeggel.

A miniszter indoklásként azt írta, hogy "a korrekció e kötelezettségek és az önkormányzathoz befolyó bevételek üteme közötti összhang megteremtésére tesz javaslatot".

Havi kétmilliós fizetést állapított meg a Ház a Költségvetési Tanács elnökének

A nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset kilencszeresét, csaknem kétmillió forintot keres majd havonta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, miután a parlament elfogadta a stabilitási törvény erre vonatkozó módosítását.

A fideszes Kósa Lajos és Dancsó József indítványának minősített többséget igénylő részét 248 igen, 91 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A törvénymódosítás előírja azt is, hogy a KT elnöke - aki jelenleg Kovács Árpád - az oktatást és a szerzői jogvédelem alá eső munkákat kivéve nem folytathat más kereső tevékenységet.

A nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset - ami 2011-ben 213 ezer forint volt - kilencszerese mellett a tanács elnöke a minisztereket megillető juttatásokra lesz jogosult.

Adómentesen vehetik fel reálhozamukat az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánpénztártagok

Adómentesen vehetik fel reálhozamukat azok a magánpénztártagok, akik március 31-ig visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe.

A parlament erről annak a közpénzügyi tárgyú törvénymódosításnak a részeként döntött, amelyet a fideszes Kósa Lajos kezdeményezett. A magánpénztártagok kedvezményeiről szóló rendelkezések a költségvetési bizottság javaslatára kerültek be a jogszabályba.

A döntés alapján az állami nyugdíjpillérbe visszalépők, ha a magánnyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba helyezik tagi kifizetéseiket - a reálhozamot és a tagdíjkiegészítést -, annak 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adóvisszatérítésben részesülhetnek.

Az indoklás szerint így az állami nyugdíjrendszerbe most visszalépők ugyanazokat a mentességeket és kedvezményeket vehetik igénybe, mint amelyek a korábban visszalépőket megillették.

Mégis vehetnek fel az önkormányzatok éven túlnyúló működési hitelt

Módosította az Országgyűlés hétfőn a tavaly decemberben elfogadott stabilitási törvényt annak érdekében, hogy az önkormányzatoknak - egyedi kormányzati engedéllyel - legyen lehetőségük ezen az éven túlnyúló működési hitelt felvenniük.

A fideszes Kósa Lajos és Dancsó József indítványának minősített többséget igénylő részét 248 igen és 91 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A stabilitási törvény azon előírásának hatályon kívül helyezésével, amely szerint az önkormányzatok működési célra csak likvid hitelt vehetnek fel, a törvényalkotó biztosította az idén még tervezhető működési célú hiány finanszírozásának lehetőségét.

A legfőbb ügyész vizsgálódhat a cukorgyárak privatizációja miatt

Az Országgyűlés döntése értelmében felkéri legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg, történt-e bűncselekmény a cukorgyárak privatizációjakor, valamint az európai uniós cukorreform hazai végrehajtásával összefüggésben.

A parlament 303 igen szavazattal, 47 ellenében fogadta el a cukorgyárak privatizációját és a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, annak következményeit feltáró vizsgálóbizottság jelentését.

A testület megállapítása szerint a cukorgyárak bezárásához és a cukorkvóták elvesztéséhez vezető, az előző kormányzati ciklusokban hozott döntések nem álltak összhangban a nemzetgazdaság érdekeivel. Ezért - szintén a jobbikos Magyar Zoltán indítványának megfelelően - az Országgyűlés felkérte a kabinetet, hogy vizsgálja meg a privatizációs szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését, és szerződésszegés esetén tegye meg a szükséges és rendelkezésre álló jogi lépéseket.

A kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdák emléknapjáról döntött a parlament

A kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította az Országgyűlés június 29-ét.

A képviselők Varga László KDNP-s politikus indítványát 345 igen szavazattal, 7 nem ellenében és egy tartózkodás mellett hagyták jóvá hétfőn. A kormánypártok mellett az, MSZP, a Jobbik és az LMP politikusai is igennel voksoltak, a tartózkodó és az ellenszavazatokat a Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők adták le.

A határozatban az Országgyűlés elítéli a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést. Emellett javasolja, hogy a kuláküldözés történetéről és körülményeiről rendszeresen, méltó módon emlékezzenek meg, hogy a fiatal nemzedékek megismerhessék a középparaszti réteg szenvedését.

Döntött a kiegészítő bérkompenzáció szabályairól a parlament, módosul a költségvetés

Elfogadták a képviselők a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők bérkompenzációjának végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat, és változtatott a költségvetésen is, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az elvárt ötszázalékos béremelés is gondot okoz.

Erre a célra a büdzsé módosításával 21 milliárd forintot csoportosítottak át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba.

Azok a cégek, amelyek az elvárt béremelést minden dolgozójuk esetében teljesítik, a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adóból levonhatják a béremelések öt százalékot meghaladó részének költségeit. Azonban - olvasható a büdzsémódosítás indoklásában - sok esetben az ötszázalékos béremelés fedezete sem biztosított a vállalkozásoknál.

Videó - Fideszes oligarchák lepték el a Parlamentet

Az Országgyűlés hétfői ülésnapján ismét a Fidesz oligarchái jelentették a fő témát. Volner János, a Jobbik képviselője védelmébe vette Ángyán Józsefet, aki szerinte azért mondott le államtitkári pozíciójáról, mert legyőzték őt a Fideszes zöldbárók. Az LMP-s Vágó Gábor is Fidesz-terrort lát kibontakozni, szerinte látszik, hogy a népszavazást is meg akarják törni rémhírterjesztéssel és zaklatással, de nem adják fel. „Engem kicsinálhatnak, de a Hazámat nem hagyom” – búcsúzott Vágó. Mesterházy Attila pedig azt kérte, a Fidesz ne kövesse el újra azokat a hibákat, amit nekik az elmúlt négy évben sikerült. Szilágyi László LMP-s képviselő az egészségüggyel kapcsolatban figyelmeztetett, hogy a lehetetlen állapotokat meg kell szűntetni, Halász János államtitkár azonban válaszában inkább arra törekedett, hogy a Lehet Más a Politikát összekösse a „liberális elődökkel”.