Emléknap - A kommunizmus áldozatairól emlékeznek meg ma országszerte

Az Országházban a kommunizmus délvidéki áldozataira emlékeznek, a megnyitó beszédet Kövér László házelnök tartja.
A budapesti Honvéd téren a Gulag-rabok emlékművénél a Gulagokban Elpusztultak Emlékének Megőrzésére Alapítvány rendezvényén beszédet mond Boross Péter volt miniszterelnök és Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő.
Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere az alföldi város Emlékpont Múzeumában emlékezik meg a kommunizmus áldozatairól; a rendezvényen Krasznay Béla, a Recski Szövetség elnöke, a magyar Gulagnak nevezett internálótábor egyik utolsó túlélője beszél a kommunista diktatúra szörnyűségeiről.
A fővárosi Uránia Filmszínház Út a semmibe címmel zártkörű filmbemutatót tart a hortobágyi kitelepítésekről. A vetítés után Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet. A vetítés előtt Eötvös Péter, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke és Arady-Beöthy Péter, a film rendezője emlékezik meg a kommunizmus áldozatairól.
 Ezenkívül a megyeszékhelyeken, és számos városban tartanak rendezvényeket ezen a napon; Füzesabonyban a Fidesz helyi szervezete gyertyás felvonulást szervez.
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében ezen a napon a középfokú oktatási intézményekben is megemlékezéseket tartanak.
 Az emléknapot annak alapján jelölték ki, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, jóllehet a politikust, országgyűlési képviselő lévén, védte mentelmi joga. Az akció a kommunista párttól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök májusi eltávolítása előtt is.
A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta minden évben sor kerül az emlékünnepségekre, emlékeztetőként és figyelmeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására.

IKSZ: Soha többé kommunizmust!

A Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági szervezete szerint elszomorító azt látni, hogy mondvacsinált indokokra hivatkozva, több mint 20 évvel a diktatúrából történő szabadulás óta a mai napig több száz utca, tér van elnevezve a kommunizmus tömeggyilkos rendszerének vezetőiről, kiszolgálóiról, eseményeiről és szimbólumairól Magyarországon.
 Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) a kommunista diktatúrák áldozatairól megemlékezve, az MTI-hez eljuttatott üzenetében kiemelte: sajnálatos, hogy még ma is sokan megkérdőjelezik az alkotmányozás szükségességét akkor, amikor a jelenleg is hatályos alaptörvény számozása is az 1949-es év terhes örökségét hordozza. Ezt az évet ugyanis az ÁVH kegyetlenkedései, a koncepciós perek, az "osztályidegen elemek" Gulag-szerű táborokba történő deportálása jellemezte, s ebben az évben vette kezdetét a Mindszenty József hercegprímás elleni kirakatper és ítélte a magyar népbíróság életfogytiglani börtönre - írta a szervezet a kommunista diktatúrák áldozatairól megemlékező közleményében.
Kitértek arra is, elszomorító azt látni, hogy mondvacsinált indokokra hivatkozva, több mint 20 évvel a diktatúrából történő szabadulás óta a mai napig több száz utca, tér van elnevezve a kommunizmus tömeggyilkos rendszerének vezetőiről, kiszolgálóiról, eseményeiről és szimbólumairól. Lenin, Marx, Ságvári Endre, Kun Béla, Szamuely Tibor, Mező Imre, Münnich Ferenc, November 7., Népköztársaság, Felszabadulás ma már csak a XX. századról szóló történelemkönyvek fekete lapjaira való nevek és fogalmak kellene hogy legyenek - emelték ki.
Rámutattak: a pártállami rezsim majdnem félévszázados uralma alatt tudatosan és módszeresen tiporta lábbal az emberi- és szabadságjogokat: államosította a magántulajdont, tiltotta az egyházak működését, megtagadta a szabad sajtó és a véleménynyilvánítás jogát, "életképtelen gazdasági rendszerrel taszította nyomorba a társadalmat, és hamis ideológiától hajtva földelte el történelmi hagyományait, kulturális értékeit". Erkölcsi mércét nem ismerve üldözte mindazokat, akik ellenálltak, mást gondoltak, vagy a külső hatalom írta agresszív eszme által üldözendőnek ítéltettek - fogalmaztak, kitérve arra is, hogy a kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra becsülik, Kelet-Európában a számuk eléri az 1 milliót. Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban, vagy kegyetlen kivégzés által. Jóval többre tehető azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított - hangsúlyozta megemlékezésében a KDNP ifjúsági szervezete.