Reform nélkül nem megy

A neves közgazdász szerdán este a József Attila Szabadegyetem vendégeként  a Fidesz kormányzásának gazdasági hatásairól beszélt a Fejér Megyei Művelődési Központ  Művészetek Háza Bordó szalonjában, majd népes közönség előtt  a moziteremben.
A kormány gazdaságpolitikáján azért kellett változtatni, mert egyértelműen kiderült: ha Magyarország nem veszi figyelembe azt, hogy reformokra és kiigazításokra van szükség, akkor a piacok nem finanszírozzák az országot - szögezte le a kutató.

-  Így  történt az év második felében, amikor rontották Magyarország adósbesorolását, emelkedtek a kamatok, romlott a forint. Ezt meg kellett akadályozni, ezért gyökeres fordulat következett be a kormány gazdaságpolitikájában -  ezt ismerjük Széll Kálmán-terv néven. A kormány olyan megszorítások bejelentésére kényszerült, amelyeket ellenzékben, és az elmúlt egy év alatt is el akart kerülni.  Ez egy kicsit megnyugtatta a külföldi befektetőket, ezért Magyarország pénzügyi mutatói visszajavultak az egy évvel korábbi szintre. A világgazdasági válság elmúlásával - ennek a jóslatoktól függetlenül V alakja van -  javulnak a számaink, de  a magyar gazdaság helyzete egyáltalán nem javult - mutatta a grafikonokat.
-  Továbbra is az a nagy kérdés, hogy Magyarország képes lesz-e végrehajtani a szükséges pénzügyi reformokat. Most egyelőre még csak a szociális kiadások lefaragásának a szándéka látszik, ez viszont nagyon megterheli majd a társadalmat. Ez egy fura kettősség, hogy miközben a nemzetközi pénzpiacok bizalmat szavaztak Magyarországnak, a belföldi bizalom megroggyant, ezt mutatja az általunk mért fogyasztói bizalom indexének romlása is. A társadalmi konfliktusok kiéleződtek - ezeknek a kezelésében nem segít az a kettős kommunikáció, amit a kormány folytat, azaz hogy mást mond külföldön, és mást mond belföldön - mondta Vértes András.
A Gazdaságkutató Zrt. éppen az előadás idején hozta nyilvánosságra idei előrejelzését.  Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb intézeteként az EU döntéshozóinak is kutatásokat végző,   a munkatársak, kutatók, neves gazdasági szakértők és  több munkaadói érdekképviselet tulajdonában lévő kutatóintézet legújabb anyaga nem sok jóval kecsegtet. E szerint az elmúlt időszakban az EU jelentősen elmélyítette a közös gazdasági kormányzást. Az új, valóságos döntési centrumot az Eurogroup és a kívülről csatlakozó országok fogják jelenteni, ebből Magyarország rövidlátó döntése miatt kimarad. A pénzpiacoknak és a befektetőknek jól hangzó, adósságcsökkentést előtérbe helyező politikára való váltás irányultságában helyes fordulat lenne, de nem került sor a gazdaságpolitikai váltás deklarálására. Az elgondolások az intézményi és működési reformok helyett túlzottan a szociális transzferek megkurtítására és a klasszikus általános költségvetési restrikcióra koncentrálnak. A megszorítások egy része ésszerűtlen, a hatásvizsgálat és az érdekegyeztetés hiányzik - hívja fel a figyelmet a tanulmány.
A kockázat nagy, a több százezer, zömében alacsony képzettségű inaktív kitolása az erősen túlkínálatos munkaerőpiacra biztos kudarccal fenyeget. Ugyanakkor a kormányzat által a különböző programokban kilátásba helyezett egyensúlyjavítás mértéke meghaladja a szükségeset. Ezért valószínű, hogy a vállalt 2012. évi hiánycél  elérhető, ha jórészt nem is az állam működését hatékonyabbá tevő reformok, a növekedést segítő fejlesztések, hanem ehelyett nagy arányban egyoldalúan kényszerítő, kemény  akár az általános leépülést is vállaló  állami fellépés árán - áll a tanulmányban. A GKI végeredményben 2 százalék  körüli többletet jelez előre 2011-re. Ez azt jelenti, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása nélkül 7 százalékos hiány lenne a büdzsében  amit az EU nem fog szó nélkül hagyni - jósolta Vértes András.